"Csak ültem,s meredten néztem magam elé. Az idő megszűnt létezni,a levegő vétel sem volt egyszerű. A kezem sem tűnt igazinak,minden csak szimuláció. Ismerős érzés...Véget vethetek valaha ennek?-Tűnődtem miközben próbáltam összeszedni minden erőm hogy felálljak,majd egyszer csak a hangját hallottam. -Itt vagyok,minden rendben lesz.-Mondta a hang,ami még sosem volt ilyen nyugodt"

18+ káromkodást tartalmaz és inkább nem írom le..