- Mint a lélegzetvétel Felícia... Téged szeretni olyan magától értetődő és természetes volt, mint levegőt venni. . . . . . . A történetet semmiképpen sem ajánlom 16 (helyenként 18) éven aluliaknak a trágár nyelvezet, szexuális tartalom, tudatmódosító szerek fogyasztása, mentális zavarok/betegségek tárgykörének feldolgozása miatt. Minden itt olvasható dolog a képzelet szüleménye, merítkezik a valóságból, valós személyekből és szellemi alkotásokból, viszont nem röghözkötötten.

Kamerák, fényképezőgépek, mikrofonok tömkelege vett körbe minden irányból, nem láttam egy centi helyet sem a riporterek között. - Mit gondol, milyen hatása lesz ennek a karrierjére? - Mint híresség, mit gondol, mit fognak a rajongói ebből tanulni? Lassan elfogyott a levegőm, hiába kapkodtam utána. Felemeltem karjaim, hátha valaki meglát, s segít, de egyre sötétebb lett, egyre kevesebb az oxigén, a fejem émelygett, majd hirtelen teljesen csend lett. S sötét. Végre. 🏆 I. hely #azahriah 🏆 I. hely #paulsonati Köszönöm🫶 --- A történet teljes mértékben fikció, a szereplőket azonban valódi személyek ihlették, illetve néhány történés/tény megegyezhet a valósággal. A történet a camouflage, az I'm Worse, a silbak, A ló túloldalán, a Memento és a tripq albumok hallgatása közben született meg, néhány dalszöveg részlet így meg is található benne.

" Még mindig lehunyt szemmel andalogtunk a zenére a tánctér közepén, de ebben a pillanatban úgy éreztem, hogy csak ketten vagyunk az egész világon. Csak ő meg én. - Ki foglak vinni innen... - súgta a fülembe és a forró lehelete égette a nyakamon lévő bőrt. - Ühüüm...- búgtam ismét a fülébe. Itt már nem volt helye a józan gondolatoknak. " A történetet Emili szemszögéből követhetjük nyomon, aki egy véletlen következében ismerkedik meg egy nagyon különleges fiúval. Idővel, ahogyan egyre jobban megismerik egymást, úgy lesznek egymás életének kitörölhetetlen részei. Egyikük sem volt felkészülve erre. A lány nem hisz magában eléggé, a fiú éppen céltudatosan megy előre az álmaiért. A lány megrémül az érzéseitől, a fiú talán még jobban. Egy dologban azonban mindketten megrendíthetetlenül hisznek: Nem véletlen,hogy találkoztak... * A történet cselekménye csak kitalált és minden az én agyam szüleménye. * A történet tartalmaz káromkodást, ha ez zavar akkor kérlek ne olvasd el! :) Ezen kívül: Remélem tetszeni fog és ha így van, kérlek nyomj egy csillagot és ha még véleményt is írnál, nagyon boldoggá tennél. :) Köszönöm és jó olvasást kívánok!

Ismered azt az érzést, amikor valaki ok nélkül ellenszenves veled? Amikor nem szolgáltál rá, mégis te vagy az utálata tárgya? Amikor minden úgy tűnik, hogy jó irányba tart, mégis egy váratlan esemény felrúgja ennek a rendjét? Panka élete is jó irányba tartott, amíg egy nap egy születésnapi bulin össze nem találkozott Baukó Attilával és onnantól kezdetét nem vették a bonyodalmak.

A magyar egyetemisták életét a rengeteg tanulnivaló okozta stresszen kívül megannyi dolog terheli, például az ösztöndíj / önköltséges képzés kérdése, a felhalmozott diákhitelek, a kötelezően megszerzendő kreditek, na meg persze a lakhatás. Anna és Dalma, akik középiskolában osztálytársak voltak, és szoros barátságot ápoltak, úgy döntöttek, hogy egyetemi éveik alatt is egy cél fogja őket vezérelni: az életmentés. Miután a kollégiumba nem nyertek felvételt, így közös albérletbe kényszerültek két szintén elsőéves énekszakos sráccal, és nem is akárkikkel... Molnár Attilával és Baukó Attilával.