Nem kellett volna visszaírnom a szemét kommentelőnek, aki kritizálta a cikkemet az egyetemi lap művészeti rovatában. Nem kellett volna belemennem vele egy perzselő vitába, hogy aztán fantom képek mögé bújt felhasználókként folytassuk a privát üzenetváltásainkat. Nem kellett volna veszélyes vizekre evezni abban a beszélgetésben, de megtörtént, és most már nem tehetek semmit. Legalábbis ezt gondoltam, ameddig az említett seggfej meg nem jelent a tanszéken, és szembe nem állt velem, hogy közölje, megakarja valósítani azt, amikről beszéltünk pár nappal ezelőtt. Ez már önmagában sokknak kellett volna lennie, de nem, mert a világegyetem szeret szívatni, így elém állította az egyetemi hokicsapat sztárjátékosát, Jamie Malrose-t... Igen, ő volt a titkos levelezőpartnerem, és esze ágában sincs elengedni azt, amit történt. A gond csak az, hogy mi szöges ellentétei vagyunk egymásnak. A sportoló, aki szabadidejét diákszövetségis bulikban tölti a reflektorfényben, és én, Brianna Shaw, a zakkant művészcsaj, aki próbál nem megbukni a következő vizsgáján. ᴛᴡɪɴᴋʏ ᴘɪɴᴋ sᴛᴏʀɪᴇs (sᴘɪɴ - ᴏғғ)

- Lennél szíves becsukni az ajtót? Bejön a huzat - pillantott hátra. Hirtelen meglepődtem, hiszen senkit sem ismertem, akit Huzatnak hívnak.. Aztán leesett. Vettem egy utolsó mély lélegzetet, beléptem és becsuktam az ajtót. - Mármint úgy értettem, kívülről csukd be. Áucs. Tehát tényleg nem loptam be magamat a szívébe. - Ne haragudj, amiért zavarlak. Az előbbiért szeretnék bocsánatot kérni. - Nem gond - tudta le ennyivel és figyelmét ismét a kezében lévő hangszernek szentelte. A szobára néma csend telepedett, a kevés zaj csupán a gitár hangolásából származott. Meg azért a lentről üvöltő zene is nyilván hallható volt, de az most nem számít. Hajrá Ana, egy ilyen kínos szituáció neked hazai pálya. Bátorságot merítve a fiú mellé sétáltam és próbáltam oldani a feszültséget. - Tudsz gitározni? - az őrangyalom most nyilván a fejét veri a falba, de esküszöm jobb nem jutott az eszembe. - Nem, ezzel a sajtot reszelem - válaszolta unottan.

• Mert a szerelem és a gyűlölet között csak egy hajszálnyi hasadék húzódik • Lydia Blace a harmadik évét kezdi egy gimnáziumban, a csodálatos New Orleans városában. Bár főszereplőnk élete külső szemmel tökéletesnek tűnhet, hisz szülei vezetik az állam legnagyobb luxus hotel láncát, az iskolában is remekel, valamint a baráti körével együtt, szép kis hírnévre tettek szert az évek során...a látszat néha igenis csal. A Blace család hét éve szörnyű tragédiát szenvedett aminek következtében a szülők munkájukba menekültek, Lydia bátyja pedig teljesen elszigetelődött a hugától, aki magára maradt a bűntudatával. A lány viszont kiválóan játsza a szerepét miszerint az élete habos torta, cseresznyével a tetején, mindaddig amíg az iskolai év elején, a kelleténél jobban össze nem zörren a végzős Ryan Smith-szel. Ryan megelégeli a lány pimaszságát,az állandó feleselését és felajánl neki egy fogadást, miszerint ha a lány teljesíteni tudja vele a haverjai által összeállított Bakancslistát, a fiú abbahagyja a lány szekálását és elismeri, hogy ér annyit, mint ő. Lydia bizonyításvágya túlnő a józan eszén és belemegy a fogadásba. Az elkövetkezendő pár hónapban számos közös kihívás vár rájuk, melyet élőadásban követhet nyomon az egész iskola. A verseny viszont váratlan fordulatot vesz, mikor Ryanben meginog valami és bűntudata lesz minden eddigi miatt, amit a lánnyal tett. A kiengesztelési hadművelet közben valami félre sikerül és a fiú megijed a saját érzéseitől. Visszavonulót fúj...Lydia viszont nem tűri az érzelmeivel való játszadozást. ©_capitulatus_ | 2019 Jó olvasást! <3