-Kisfiam, bemutatom az apukádat aki még egy ajtót sem tud betenni! -kacagtam fel, majd továbbra is a hasamat simogattam -Drága Hollókám, legalább mással betaláltam a lyukba nem gondolod? -nézett rám Hardin, mire elnevettem magam -Na jól van Styles, mentem. Szia! -intettem felé, majd kimentem a kocsihoz s nekidőltem.

"-louis, kurvára ne haldokolj, louis! -harold, még élek. -még."

"Egy pillanatra ránéztem, de mikor visszanézett rám, azonnal elkaptam tekintetemet és inkább a párna azon részébe fúrtam az arcom, ahol a huzat és Olivia okos feje találkozott. Mélyet szippantottam haja mennyei illatából, majd sóhajtottam egy nagyot, mert szívembe beköltözött az otthon érzése, ami ugyan állandó volt bennem, ha együtt voltunk, akkor éreztem a valaha volt legerősebben. Tettemre halkan felnevetett, nekem pedig olyan érzésem támadt, mintha a vízen lebegnék valahol az óceán közepén és talán másmilyen helyzetben ettől pánikba estem volna, most nem éreztem mást csak békét, kiegyensúlyozottságot és lelki harmóniát." legjobb helyezés fanfiction karegóriában: #1

"Van, aki azt mondja a szerelem a legerősebb érzelem, amit egy ember érezhet. Elveszi minden egyes sejtedet, elrabolja a lelked és belülről kifelé pusztít. Elveszi a józan eszed, ha hülyeségeket csinálsz, azt csakis szerelemnek hívhatják. Ez az egész emiatt történt..."