- Tudod, hogy milyen hangja van a menekülő őznek? - A menekülő őznek? - kérdezte Zsigmond. - Hát az olyannak, ami... Még amikor málnát szedtem, és oda korán mentünk, hajnalban... Akkor a kerítés mellett mindig voltak őzek. És ha nem vettek észre időben, akkor megijedtek - mondta Léna, és a kezével Zsigmond mellkasán kezdett dobolni. - Ilyen tompán dübörgő hangjuk van, mint a szívdobbanás.

[ABANDONED] ❝The ghost belongs to everyone.❞ ❝But Jin Sakai doesn't. He's yours, Yuna.❞ In which Jin learns that mending what's broken is perhaps the most beautiful art of all. Alternatively: A post-game continuation on the relationship of Jin and Yuna, dealing with both of their trauma, ptsd, and how their romance evolves.

Mongols are enemies that no honourable sword can strike down. Jin painfully realises this in the battle for Tsushima. But he is not destined to die that day, for a slave of the Kahn becomes his saviour. Now he is deeply in your debt. But how can a samurai repay this debt if it requires him to abandon the path of honour?

"- Nincs veled bajom - mondta Rajkó, és lassan ellökte magát a szobortól. - Semmi. Egyáltalán. Nem tudsz olyat... Cili kérdően nézett rá, de miután a fiú nem folytatta, a padhoz hátrált, és nekidőlt a szélének. - Nincs... - mondta Rajkó, aztán újra nagy levegőt vett, miközben eltűnt a szobor túloldalán. - Nincs baj. Kettőnk között, ezt tudnod kell. - De te mindig... - mondta Cili, de a fiú belé fojtotta a szót. - Nincs baj, hallod? - mondta Rajkó hangja a szobor mögül, miközben az árnyékokból úgy tűnt, hogy lehajolt valamiért. - Mert... Hát, ez nevetséges lesz, szóval... Az van, Cili... Az van, hogy én szerelmes vagyok beléd. De nem akarom, hogy te emiatt... - Nem értem - mondta Cili, és nem is nézve maga mögé lerogyott a padra. - Rendben, sok mindenre számítottam, de erre a válaszra nem - mondta Rajkó, és kidugta a fejét a szobor mögül. Az arca égett, ahogy a szeme is, és úgy markolta a talpazatát, mintha az tartaná egyensúlyban, a jobb kezének az ujjai között pedig egy apró daruskocsit tartott, azt gyűrögette."

Túlélni egy akasztást, megtalálni a tettest, és megölni. Rúnda szeme előtt más sem lebeg, csak, hogy megtalálja Aldír Daiost, és visszafizesse a tartozását a férfinak. De elkésik. Aldír halott. Rúnda tartozik annyival a szülei emlékének, hogy bosszút álljon a halálukért, így nem marad más választása, mint célba venni Aldír egyetlen fiát, Alistairt. Csak egy hurok Alistair nyakára, és Rúnda minden gondja köddé válik. Legalábbis ezt hitte.

A Halál tudja a nevedet és a füledbe fogja suttogni, amikor elvisz. Violette ismerte a Halált. Hallotta a virágzó fák susogásában, érezte a nyár szikrázó napsütésében, látta az éjszakai égbolt hunyorgó csillagaiban. Mind közelebb és közelebb merészkedett hozzá, amíg annak bűvös csókja meg nem babonázta, örökre magával ragadva a lányt. És Violette szíve azon a deres, februári estén megszűnt dobogni. De a Halál nem a nevét suttogta. Csupán annyit mondott: kvittek vagyunk. Egy hercegnő, egy boszorkány, és két tönkretett élet, amit a véletlen egymáshoz kötött. De valóban a véletlen műve lenne? Kiből válik préda és kiből ragadozó? Hogyan fordíthatják meg a Sors folyton változó kerekét?

- Nem teszek semmit, ígérem - suttogta a Dán. - Bármennyire is szeretnék, nem érek hozzád, ha nem akarod. - Te szeretnél...? - suttogta a lány is. - Hát nem egyértelmű? - Nem az. - Miért? Úgy értem, mondd el, hogy a legközelebb jobban csinálhassam, mert én eddig azt hittem, hogy egész este jeleket küldök, és... - mondta a fiú, miközben a paplanra csapott, majd felnevetett. - Jeleket miről? - kérdezte a lány, aki pedig a takaró szélét gyűrögette az ujjai között. - Hát hogy örülök, hogy átjöttél. Hogy gyönyörű vagy. És hogy szívesen közelebb kerülnék hozzád. Ezekből egy sem ért célba? És én még azt hittem, a szék miatt nem vagyok népszerű, de úgy tűnik, hogy ezt az egész széptevős dolgot rosszul csinálom. - Szerinted én szép vagyok? - nézett fel Zsizsi. - Hát hogy a fenébe ne lennél? - Rám nem szokták ezt mondani. Rám azt szokták, hogy... Még annyit sem. Nem is vesznek észre. - Gyere ide - suttogta a fiú.

Flynn és Nevin utálják az embereket. Még az a szerencse, hogy ez közös bennük, így az egyetemet otthagyó, lakhatás nélkül maradt Flynn egyetlen barátjánál menedékre talált. Flynn Riverst kísérti a múlt és a vezetékneve. Nem akar dolgozni, nem akarja többé a tanulmányaival vesztegetni az időt, csak egy célja van. Újra gazdagnak lenni, mindenáron. A - majdnem - tökéletes lehetőség váratlanul érkezik: a helyi dúsgazdag Moris család utolsó egyenesági örökösnője meghal, végrendeletében különös dolog áll. Kimondja, a temetésén rendezzenek egy Kahoot kvízt, az életéről szóló kérdésekkel, az egyetlen győztesre ruházzák rá teljes vagyonát. Szélhámos Rivers nem riad vissza a lehetőséget övező akadályoktól. Még attól sem, ha meg kell játszania, hogy szerelemből házasodott össze a legjobb barátjával. BEFEJEZETT ✅ Figyelmeztetés: túl sok nevetés :D, későbbiekben szexuális tartalom A sztori original boyxboy felnőtt irodalom, 18 éven felülieknek!