Nathan Cillian éli a hétköznapi közép iskolás éveit. Nincsenek barátai. Nem beszélve arról a bizonyos napról ami még inkább arra ösztönözte, hogy ne bízzon meg senkiben mert csak kifogják használni. Minden délután szolfézsre ment ez volt az egyetlen öröme az életében. Nem is gondolta, hogy egy ilyen jelentéktelen késő...
Fáradt testem földbe, Lelkem égbe vágy.... Hel reménytelen napjaiban bekúszik valami.. Valami ami értelmét ad az amúgy értelmetlen életének. Azonban van ami túl szép hogy igaz legyen...
Iskola... mennyire izgalmas! Főleg egyedül. kívülállóként figyelni, ahogy mindenki szánalmasan vidám... Szar érzés. Semmi különös, átlagos hülye picsák és bunkó parasztok gyülekezőhelye. Mi a lesz itt velem?!?! Figyelem! Káromkodás! Érdekel egy antiszociális lány élete? Esetleg tudni szeretnéd, hogy mi jöhet ki ebből...