Luna Brooke nyári munkát keres, hogy egy kis pénzhez juthasson, amiből majd az egyetemet szeretné kifizetni, bár addig még van bőven ideje, Luna előre tervező típus. Napokon belül meg is találta a számára megfelelő állást, ami nem más, mint bébiszitterkedés. Luna imádja a gyerekeket, szóval ez pont kapóra jött neki. Csodás nyár elébe nézhet, mellesleg valami olyat csinálhat amit szeret is, és ha ez nem lenne elég, még fizetnek is neki érte. Egy pár nap múlva kezdhetett is, a szülők minden fontos dolgot elmondtak Lunának, a lányukat pedig - Aurorát - tisztességesen bemutatták. Tündéri kislány, akárcsak egy meséből szabadult hercegnő. Igen, majdnem mindent elmondtak. Kivéve, hogy van egy fiúk is. Luna élete a feje tetejére áll, miután megismeri a srácot, - ráadásul volt barátja is megjelenik - aki folyamatosan csak idegesíti, egoista is, emellett pedig nyilvánvalóvá teszi, hogy érdekli a lány.

Minden egy csokor rózsával kezdődött... ☆ ─── ⋆⋅🌹⋅⋆ ─── ☆ ÚJRATERVEZÉS ALATT!! BIZONYTALAN IDEIG SZÜNETELTETVE!! Ne ijedjetek meg, nem vész kárba semmi! Azt hittétek nincs feljebb..de én még ennél is többet akarok, így a light romance helyett, valami jobb jön! ☆ ─── ⋆⋅🌹⋅⋆ ─── ☆ © PrettyDark-ANGEL

Mindenki izgatottan várja a karácsonyi ünnepeket. Molnár Evelin a maga tizenhat éves korával mindennek lázadója, de legfőképpen anyja akaratának. Egy meghitt közös vacsora a családdal, ajándékozás közepette senkinek sem ártott még, vagy mégis? A lány szürke hétköznapjai azonban éles fordulatot vesznek, mikor egy rejtélyes, de annál inkább érdekes fiú tűnik fel a havas játszótéren, ahova Evelin mindennap ellátogat. A találkozásnál a két fiatal szikrát csiszol maguk közé és egyre inkább közelednek egymás felé, mígnem szerelmük végre célba érne és elnyernék egymás szívét, ha azok a falak lebomlanának, amik az egészet gátolják...A lány szívébe apró jégcseppek kerülnek, mintha az egész meg akarná fojtani, a titokzatos fiú pedig rabul ejti a lány szívét. Vajon egy ilyen történetnek lehet boldog vége? Vagy örökké csak menekülniük kell?

"And there's no remedy for memory, your face is like a melody It won't leave my head Your soul is haunting me and telling me that everything is fine But I wish I was dead (dead, like you)" szabad versek, mélyre eltemetett soha ki nem mondott gondolatok...

.· 𝙬𝙚 𝙘𝙖𝙣'𝙩 𝙗𝙚 𝙛𝙧𝙞𝙚𝙣𝙙𝙨 𝙗𝙪𝙩 𝙄'𝙙 𝙡𝙞𝙠𝙚 𝙩𝙤 𝙟𝙪𝙨𝙩 𝙥𝙧𝙚𝙩𝙚𝙣𝙙 ·. Delilah Blaine és Noah Clark óvodás koruk óta barátok, sok időt töltenek együtt, és úgy tűnik, mindig megtalálják a közös hangot. Azonban az idei tanévben valahogy minden kissé megváltozik, és kapcsolatuk szétesni látszik. Bár megmentésén fáradoznak, a szívük mélyén, a kimondatlan gondolatok alá temetve mindkettejükben ott motoszkál az érzés, miszerint az, amit ők akarnak, talán több lenne puszta barátságnál... ❝ - Na gyere ide - hívott magához, és mosolyogva átölelt. Átkaroltam a derekát, és a mellkasába fúrva a fejem mélyen beszívtam az illatát, miközben a hajamat simogatta. - Utállak - motyogtam halkan, mire felnevetett. - Ne aggódj, az érzés kölcsönös - felelte még mindig nevetve, mire halványan én is elmosolyodtam. ❞ © ddorcii / 2022

.· 𝙞 𝙬𝙖𝙣𝙣𝙖 𝙗𝙚 𝙝𝙖𝙥𝙥𝙮, 𝙘𝙤𝙪𝙡𝙙 𝙮𝙤𝙪 𝙨𝙝𝙤𝙬 𝙢𝙚 𝙝𝙤𝙬 𝙞𝙩'𝙨 𝙙𝙤𝙣𝙚 ·. Stella Larson édesanyja elveszítése és egy nyári buli megrázó emlékei után teljesen magába zárkózik, képtelen túllépni a történteken. Stella, bár minden erejével azon van, hogy távol tartsa magát az emberektől, mégsem tudja megakadályozni, hogy ne akadjon lépten-nyomon egy évfolyamtársába, Lucas Rogertsbe. A fiúnak feltűnik Stella távolságtartó viselkedése és jelentős elzárkózása, úgy érzi, esetleg segítségre szorul, éppen ezért igyekszik a közelébe kerülni, megismerni a lányt. Viszont nem tudja, hogy Stella olyan emlékeket hordoz, amelyek talán örökre megváltoztatták őt. ❝ - Haragszol? - kérdezem félve. Kizökken gondolataiból, és rám emeli tekintetét. - Miért haragudnék? - érdeklődik, arcán egy halvány mosoly bukkan fel. A pillantása nem tűnik mérgesnek, észrevétlenül fellélegzem. - Hát, most vallottam be, hogy kidobtam a kaját, amit nekem vettél. - Gondolom, jó okod volt rá - jegyzi meg. Jólesik, hogy ahelyett, hogy elítélne, azon fáradozik, hogy megértsen. ❞ © ddorcii / 2023

.· 𝙬𝙚 𝙖𝙡𝙡 𝙣𝙚𝙚𝙙 𝙨𝙤𝙢𝙚𝙤𝙣𝙚 𝙩𝙤 𝙨𝙩𝙖𝙮 ·. Amelia Solane több mint két éve tartó kapcsolata egy pillanat alatt ér véget, miután a lány tudomására jut, hogy a barátja mindvégig megcsalta őt. Amelia teljesen összetörik, és bár próbálja magát tartani a külvilág előtt, a benne lappangó üresség szinte felemészti őt. Nem akar és nem is tud túllépni volt barátja fejében idealizált emlékén, és ellentmondásos érzelmei hálójába tekeredve - a gyűlölet és hiányérzet végtelen körforgása - úgy érzi, nincs kiút a helyzetből. A két ellentétes érzelem mellé azonban érkezik egy harmadik is, ami váratlanul és felkészületlenül éri Ameliát, és amit még a lány sem tud pontosan, micsoda. Valami, ami Matteo Westhez köthető. ❝ - Figyelj rám, drágaság - kezdi óvatosan -, én csak meg akarom ismerni azt a lányt, aki voltál, mielőtt összetörték a szívedet. - Az a lány már nem létezik - felelem elszorult torokkal, mert valami olyan érzelmet indítanak el bennem szavai, melytől szinte megfulladok belülről. ❞ 𝗺𝗶𝗮 𝗰𝗮𝗿𝗮 𝗜. © ddorcii / 2024

.· 𝙞'𝙫𝙚 𝙜𝙤𝙩 𝙢𝙮 𝙢𝙞𝙣𝙙 𝙤𝙣 𝙮𝙤𝙪 ·. Diana Armani élete a tökéletesség határát súrolja, a lánynak mindene megvan, amire csak vágyhat: szerető család, támogató barátok, kitűnő tanulmányi eredmények és a nagy Ő. Diana azonban egy ideje úgy érzi, a megszokott kényelem és tökéletesség felbomlott, és az életében szereplő emberek igazi arcát nem is ismeri. A meglévő káoszt azonban tetőzi még valami, ami mély nyomot hagy a lány tudatalattijában, és amit egyszerűen képtelen kitörölni onnan, az álom újra és újra visszatér. Diana harcol az érzéssel, amit a különös vízió vált ki belőle, ám amikor az elveszett remény Ethan Walker személyében csillan fel újból, megadja magát. Az események sodrásába kerülve pedig félő, hogy összeroppan az elvárások alatt. ❝ - Biztos vagyok benne, hogy kitérő lenne a számodra. És amúgy is megszoktam már, hogy sétálok. - Ne kéresd magad, angyalka - nyúl felém, és mielőtt még reagálni tudnék az érintésére vagy arra, ahogyan szólított, megfogja a kezemet, és beültet az autóba. ❞ 𝗺𝗶𝗮 𝗰𝗮𝗿𝗮 𝗜𝗜. © ddorcii / 2025