Luna Brooke nyári munkát keres, hogy egy kis pénzhez juthasson, amiből majd az egyetemet szeretné kifizetni, bár addig még van bőven ideje, Luna előre tervező típus. Napokon belül meg is találta a számára megfelelő állást, ami nem más, mint bébiszitterkedés. Luna imádja a gyerekeket, szóval ez pont kapóra jött neki. Csodás nyár elébe nézhet, mellesleg valami olyat csinálhat amit szeret is, és ha ez nem lenne elég, még fizetnek is neki érte. Egy pár nap múlva kezdhetett is, a szülők minden fontos dolgot elmondtak Lunának, a lányukat pedig - Aurorát - tisztességesen bemutatták. Tündéri kislány, akárcsak egy meséből szabadult hercegnő. Igen, majdnem mindent elmondtak. Kivéve, hogy van egy fiúk is. Luna élete a feje tetejére áll, miután megismeri a srácot, - ráadásul volt barátja is megjelenik - aki folyamatosan csak idegesíti, egoista is, emellett pedig nyilvánvalóvá teszi, hogy érdekli a lány.

Üresség. Sötétség. Magány. Gyász. Talán ezekkel a szavakkal jellemezném az elmúlt hónapom. Sőt, nem is talán, biztos hogy így jellemezném. A családommal nyaralni indultunk mikor egy őz kiszaladt elénk az útra, így a vízbe hajtottunk. Csak én éltem túl. A szüleim a helyszínen életüket veszítették. Rokonaim nincsenek. Árva maradtam. Árva... Egészen 2023. Június 10. napjáig. Ugyanis, egy család örökbe fogadott. A New York-i lányból Los Angeles-i lett. Hurrá.. a család Woods néven ismert, pénzes kis társaság, egy fiúval. Patrickkel. Patrick az a tipikus "leszarom" stílusú ember, és ki nem állhat. Hogy miért? Én magam sem tudom, az első szava hozzám az volt hogy "sosem foglak szeretni". Vagyis, mondata, igen ez határozottan egy mondat. Én sem kedvelem, túl makacs. Nem leszünk öri-barik az is biztos. A nevem Alexa Lincoln, - vagyis Woods, azt hiszem - ez lenne az én kis életem.