𝑯𝒂𝒓𝒓𝒚 𝑷𝒐𝒕𝒕𝒆𝒓 𝒇𝒇. -Van egy nagy bejelentenivalónk-karolta át vigyorogva a zavart Remust. -Jön a gyerek?-vontam fel a szemöldököm. -A gyerek nem jön. Mi jöttünk... Össze-lőtte el Sirius a világ legrosszabb szóviccét. Ha ezt szóviccnek lehet egyáltalán nevezni. -Komolyan haver? Ennél jobbat nem tudtál... váárjunk-esett le hogy egyáltalán mit takar a borzalmas szóvicc, és felváltva tekintettem a két fiúra. Mikor érzékeltem hogy teljesen komolyan beszél, boldogan megveregettem mindkettő hátát-Nagy vagy Siri! -Csak meleg-legyintett Regulus. -Egy nagy meleg-borzoltam össze a Black fiú haját. ☆☆☆ -Vond össze a kettőt-szólalt meg a hátam mögött egy hang, mire ijedten fordultam hátra. Regulus állt mögöttem unottan az ajtónak dőlve, egy fekete, laza ingben és fekete, szaggatott farmerben. James tekintete leplezetlenül a mardekárosra tapadt. Nem mondom, jól nézett ki, de azért oldalba böktem Jamest hogy ne bámulja úgy. -Mármint?-köszörülte meg a torkát James, majd elővett egy kissé bő szárú kék farmert és egy laza, fehér inget. -Jó leszel-vont vállat Regulus. -Okés-kapta le James a pólóját. -Hogy itt mindenki ilyen szégyentelen...-nézett Regulus a plafonra. -Drágám, te vagy szégyenlős-vigyorgott James a madekárosra. ☆☆☆ 𝑺𝒊𝒓𝒊𝒖𝒔 𝑩𝒍𝒂𝒄𝒌, 𝑹𝒆𝒎𝒖𝒔 𝑳𝒖𝒑𝒊𝒏, 𝑱𝒂𝒎𝒆𝒔 𝑷𝒐𝒕𝒕𝒆𝒓, 𝑹𝒆𝒈𝒖𝒍𝒖𝒔 𝑩𝒍𝒂𝒄𝒌 𝒆́𝒔 𝒌𝒐𝒓𝒕𝒂́𝒓𝒔𝒂𝒊 𝒆́𝒍𝒆𝒕𝒆 𝒂 𝑹𝒐𝒙𝒇𝒐𝒓𝒕𝒃𝒂𝒏...

spontán írt kesze-kusza verseim csokorba szedve.

arról, hogy néha az is elég, ha csak vagy.