A külföldi szolgálatból hazatérve Alekszandr Zajcev bármit megtenne, hogy Leningrádba költözhessen a családjával. Averkij Krakovszkij pedig bármit megtenne, hogy segítsen Alekszandrnak. Amíg Alekszandr igyekszik a lehető legjobb döntést meghozni a családja számára, addig Averkij sorsáról is rendelkeznek a fejük felett. Majd' egy évvel az elválásuk után készek elkezdeni a közös életüket, de minden ellenük fordulni látszik. Ki tudnak tartani a fiúk egymás mellett a magyarországi laktanya falain kívül? Na, és mi az a titok, ami síron túlról is visszajár kísérteni Pokornyijov tábornokot? --- A határvonalon túl: Becenevek című regényem folytatása. Bizonyos részek egy idősíkon mozognak Az örök határsértővel.

Magda nem az a típus, aki könnyen elveszti a fejét, egy férfi miatt pedig végképp nem. Egyetlen célja az első tanársegédként töltött évében, hogy elnyerje az intézetigazgató és tanártársai elismerését és jóindulatát. Boldogan éli a nagyvárosi életet Budapesten, annak minden örömével és drámájával, eszébe sem jut a városba érkező szovjet delegációval foglalkozni - egészen addig, amíg egy hideg, szeptemberi estén a sors az útjába nem sodorja annak egyik tagját: Ivan Mihajlovics Pokornyijov tábornokot. Szerelmük megállíthatatlanul bontakozik ki, nem törődve a kíváncsi vagy éppen rosszalló pillantásokkal. Magda pedig hamarosan egy olyan világban találja magát, ahol az egyetem gondjai eltörpülnek. Megéri minden áldozat a szerelmükért, egymásért, még akkor is, ha ezzel mindkettejük életét felforgatják? ----- A Határvonal regények világában, egy alternatív vonalon játszódó történet. A regények előzetes ismerete nem szükséges hozzá.

Vaszilij Minovszkij nem a szerelmet, hanem a szabadságát kereste Magyarországon. A szabadságot, amiért nagy árat kellett fizetnie az 'ördögnek'. Pokornyijov tábornok karmai közé egyedül sétált, nem számított rá, hogy Magyarországon fogja megtalálni azt a lányt, aki önként követi majd a veszedelembe. _____ A Határvonal regények eseményei Vaszilij feljegyzései alapján naplóregény formájában. Nem a teljes regény újraírása, hanem kiragadott részletek. Az eredeti regények nélkül nem biztos, hogy érthető a cselekmény. Ez inkább amolyan kiegészítő történet, egyedül nem állja meg a helyét.

Magda a kisvárosi nyugalomból belecsöppen a budapesti, egyetemi életbe, ami tele van újdonságokkal, izgalmakkal - és veszélyekkel. Egykor a budapesti felvételiért küzdött, most a magyar fővárost hagyná el Leningrádért és szerelméért, Vaszilij Minovszkijért. Úgy fest, nem csupán az áthatolhatatlan bürokrácia áll közéjük, hanem valaki más is igazgatja a háttérben a szálakat, megakasztva az ösztöndíj- és vízumkérelmet. Magda és Vaszilij egyre elkeseredettebbek, és ez a bizonyos valaki - akit nevezhetünk Pokornyijov tábornoknak, vagy akár Rettegett Ivannak is - pedig pontosan ezt akarja kihasználni. Magda életét az egyetem nehézségei mellett tovább bonyolítják a féltékeny vetélytársak, a pletykás szaktársak, a saját családja, valamint kényeskedő vagy éppen szeleburdi katonatisztek. A bonyodalmak között a kérdés már csak az: mennyi mindent hajlandó feláldozni egy lány azért, akit szeret? --- A határvonalon túl című regényem folytatása.

Magda nem az a típus, aki könnyen elveszti a fejét, egy fiú miatt pedig végképp nem. Egyetlen célja az utolsó gimnáziumi évében, hogy jó érettségit tegyen, aztán pedig felvételizhessen egyetemre Budapesten. Boldogan éli a kisvárosi diákok életét, annak minden örömével és drámájával, eszébe sem jut a város mellett lévő katonai laktanyával foglalkozni - egészen addig, amíg egy hideg, szeptemberi estén a sors az útjába nem sodorja annak egyik lakóját: Vaszilij Andrejevics Minovszkij hadnagyot. Szerelmük megállíthatatlanul bontakozik ki, nem törődve a kíváncsi pillantásokkal és a hadsereg által szabott szigorú szabályokkal sem. Magda pedig hamarosan egy olyan világban találja magát, ahol az érettségi apró gondnak tűnik. Megéri minden áldozat a szerelmükért, egymásért, még akkor is, ha azzal a Rettegett Ivanként ismert tábornok kezébe adják örökre a sorsukat? --- A regény második része: Az örök határsértő

1956 októberében járunk. Magyarország 23.-áig egy teljesen átlagos, szocialista országnak számított, de mi történt azután? Mikor kezdett kételkedni, hogyan változott meg a véleménye, és vajon hogyan állt a forradalomhoz Magyar Népköztársaság? A történetben minden kiderül ( érdemes elolvasni a bevezető című fejezetet! ).