" A férfi megindul felém, én pedig gondolkodás nélkül kilövöm rá a nyilat, majd félreugrok a lendülettől érkező, már élettelen teste elől. Benjaminra nézek, aki ekkor ütötte le a köpenyes fickót. A fiú zihálva ugyan, de megkönyebbülten néz vissza rám. Megindulok felé, hogy megcsókoljam, vagy tudjam is én mit akarok csinálni. Lehet, hogy csak végre igazán vele akarok lenni, nem úgy mint az elmúlt hetekben. Már csak pár lépés választ el minket egymástól, de ekkor valami megmozdul Benjamin mögött, majd az oldalába döf egy tőrt. "

Egy 14 éves fiú vagyok, akit még a saját családja sem ért meg. Nem értik, mire jó a modern művészet. Nem értik, mire jó az életem. Őszintén? Néha én sem. Aztán egy este olyan lehetőség adódik, ami csak egyszer az életben jön el. De ha elfogadom... talán végre lesz értelme mindennek?