* Dorian és Elias ötrészes történetének első kötete * Dorian családja elköltözött Texasból, amikor a fiú tíz éves volt. Három évvel később iskolát kellett váltania, ám az új helyen is csak egy emberre számíthatott, mint barátra. Elias, Adrian, Mike és David Dorian minden napját megkeserítik; leggyakrabban szavakkal bántják, időnként azonban az is előfordul, hogy meglökik, a fejére öntenek valamit, esetleg bedobják az iskola mögötti kukák egyikébe. És hogy miért történik mindez? Dorian White tizenhét éves, szemüveges, vörös hajú, szeplős, gyenge... és meleg. A rengeteg piszkálás és múltbéli csalódásai miatt nem hiszi, hogy valaha talál valakit, akivel boldog, kiegyensúlyozott kapcsolata lehet. A szerelmet azonban hajszolja, bármit megadna azért, hogy tartozhasson végre valakihez, akit végre nem viszonzatlanul szeret. Dorian négy év alatt már hozzászokott az iskolai zaklatásokhoz, kezdi úgy érezni, már meg sem tudják érinteni a szavak és lökdösések. Egyik nap azonban Elias Reed, a fő zsarnok hirtelen közeledni kezd a fiúhoz. Dorian nem érti, mi történik. Lance-szel, Elias ikertestvérével egyöntetűen arra jutnak, hogy itt vagy történt valami, vagy Elias újabb módot talált rá, miként keserítheti meg Dorian életét.

Bojta a Művészeti Egyetem fotográfia szakára jár immáron három éve. Mint minden 22 éves fiúnak, neki is megvannak a maga problémái. Másfél éve szakított vele a barátnője, akin azóta sem tudott igazán túllépni, az öccse alig akar hozzászólni, az anyja munkamániás, ő pedig egyre többször felejti el bevenni a gyógyszerét, amit a Tourette-szindrómájára írt fel az orvosa. Első látásra bárki elviselhetetlennek mondaná az életét, ám Bojta már megtanulta, hol lelhet nyugalomra a problémái elől. Legjobb barátja, Lúcia - vagy ahogy mindenki ismeri: Lucy - mindig tudja, mivel vidíthatja fel őt, és minden rosszban mellette áll. A másik személy pedig G. Castlelake, akit Bojta nagyjából másfél évvel ezelőtt ismert meg egy művészeti Discord szerveren. Minden nap váltanak pár szót, Bojta pedig eddig egyedül akkor érezte úgy, hogy túllépett Gittán, ha G-vel beszélget. Bojta mára már teljesen elhiszi, hogy G-vel végre teljesen boldog lehet, egyetlen bökkenő azonban az útjában áll: fogalma sincs, ki lehet G a valóságban. Még azt sem tudja, fiú-e vagy lány, így a rengeteg kínosság ellenére enyhe öröm is úrrá lesz rajta, amikor Lucy egyik nap rájön, miért nyomkodja Bojta folyamatosan a telefonját. Lucy azonnal ráveszi őt, hogy keressék meg a titokzatos imádót, arra azonban már egyikük sem számít, hogy minden erőlködésük ellenére is csak négy személyre tudják leszűkíteni a lehetséges "gyanúsítottakat". Vajon Bojta megtalálja Castlelake-et? Castlelake hagyja-e egyáltalán, hogy rájöjjön, ki is ő? Vagy Bojta végül valaki más oldalán talál rá a boldogságra?

Az éjszaka csendje nem mindig békés. A fák között valami moccan, a szél suttog, és minden lépés visszhangot ver a sötétben. A lépcső tetején nem csak a homály vár... hanem az, ami figyel.

Klementina a Misztikumügyi Hatóság bájitalbiztonsági osztályának legjobb nyomozója. Egyedüli tündérként és gondolatolvasó képességeinek hála nélkülözhetetlen munkaerő, külseje miatt pedig az összes agglegény elf keresi a kegyeit. Őt azonban egyikük sem érdekli. Csepke rengeteget dolgozott és tanult, hogy megkapja az asszisztensi állást a vámpír- és vérfarkastámadási osztályon. A Misztikumügyi Hatóság kevés hárpiát foglalkoztat, azok közül is a gyorsan, csendesen repülő fajtákat részesítik előnyben. Csepke városi galambként kilóg az osztály összeszedett, elegáns dolgozói közül, és sokáig úgy tűnik számára, hogy csak a mentora veszi emberszámba. Egy csapatépítő program alatt összefut Klementinával, és hirtelen mindkettejük élete megváltozik. Vajon meg tudják óvni alakuló szerelmüket az őket körbevevő negativitástól? És sikerül túllépniük a köztük lévő, hatalmas különbözőségeken? (A történet egy adventi kalendárként fog megjelenni, vagyis december 1 és 24 között minden egyes nap ki fog kerülni egy-egy fejezet hozzá)

,,- Te nem vagy normális - nevettem csillapíthatatlanul. - Elég nagy a valószínűsége, mivel őrülten beléd szerettem, Ruthi Mead." Tündérmesék márpedig nincsenek, igaz? Ruthi Mead ebben a hiszemben él, mióta szülei meghaltak és magára lett hagyva kisöccsével és züllött mostohabátyjával. Minden egyes napja megpróbáltatásokkal teli és az se segít rajta, hogy egy kis élelmiszerboltban dolgozik eladóként, a szobrai pedig már évek óta a garázsban porosodnak. Egyetlen dolog van, ami színt hoz a napjaiba, az pedig a kanadai levelezőtársa, Micky. Ő jelenti az apró tündérmesét az életében. És egyben elérhetetlenséget is. Micky Tremblay válogatott jégkorongozó és arra készül, hogy álmait megvalósítja, ami az NHL kupa megnyerése. És ha már átteszi lakóhelyét Amerikába, azon belül Washingtonba, akkor az élvezetet az is tetézi ,hogy végre találkozhat a régi levelezőtársával és egyben legjobb barátjával, Ruthival. A fiúnak a múltjából fakadóan azonban jobban meg kell küzdenie a távolsággal és a változással, mint egy átlagos vele egykorúnak. A kettejük közötti problémák ott kezdődnek, hogy Ruthi elfeledkezett pár apróságról tájékoztatni Mickyt, illetve kissé átszínezett egy-két dolgot, ami befolyásoló jelleggel bír. Mert a hazugságok nemcsak valótlanok, de elkendőzik a rút igazságot. Ruthi pontosan tudja, hogy teljesen más világban élnek ők ketten, ezért beláthatatlan következményekkel járna, ha ők ketten találkoznának. De el lehet kerülni az elkerülhetetlent? És egyáltalán meddig van az a határ, amit elnézhetünk a másiknak? Figyelem! A történetben előfordulhat verbális és fizikai erőszak, valamint drogok és egyéb benzodiazepinek, más néven altatószerek, nyugtatók használata is. #1. helyezett a Best of Wattpaden (január-február) 2020, Lonnie Drayman ©

Elias Houghton élt már meg szebb napokat. Mondjuk olyat, mikor a nap fénypontját nem a zaklatott klienseivel való beszélgetést jelentette. A mindig határozott, összeszedett, békés férfival történt valami. Elfelejt dolgokat, hibát ejt a dokumentálásban és az érzelmi skálája őrült tempóban ingadozik. Őt magát lepi meg leginkább, hogy ennek csak részben van köze Carmen Zunigának, akivel együtt kimerítik a toxikus párkapcsolat fogalmát. Nem, ennek az egésznek sokkalta inkább Brielle McWilliamsnek, az egykori divatmodellnek van köze. Az az egyetlen éjszaka örök nyomot hagyott Eliasban és nem hiszi, hogy valaha is képes lesz elfelejteni. Brielle hasonlóképpen van, csakhogy neki kézzel fogható emléke is van arról az éjszakáról. Gyermeke megszületése után a nő önmagát is meglepve tűz ki kisebb-nagyobb célokat és végre először érzi úgy, hogy az irányítás az ő kezében van és nem az egykori evészavara vagy mérgező környezete intézkedik helyette. Nils és Elias biztonsága az első. És ő mindent elkövet ennek érdekében. Viszont az egykori New york szépének egy ilyen titkot lehetetlenség az idők végezetéig titkolnia. És Carmen órája ketyeg, robbanásra készen, magával sodorva Eliast. A Súlyemelők duológia befejező része.

Mitől kel életre a szív? Megtörténhet ez egy játéknál is...? És ha igen, mi az ára? Régebbi novella, amelyet Margery Williams: A bársony nyuszi c. írása ihletett.

"Ahány ember él ma, mind mögött harminc szellem sorakozik; ez az élők és a holtak számaránya. Az idők hajnala óta nagyjából-egészében százmilliárd ember taposta a Föld nevű bolygót. Érdekes szám ez, mert különös véletlen folytán nagyjából százmilliárd a mi helyi világmindenségünk, a Tejút csillagainak száma is. Így hát ahány ember csak élt, a világmindenségben s Tejútrendszerben mindnek ragyog egy-egy csillaga." (Arthur C. Clarke - 2001. Űrodüsszeia) Vannak történetek, amelyek élettartama nem hosszabb egy apró hullócsillagnál. A Konstellációk ezeknek a rövid alkotásoknak a gyűjteménye.

Egy állati jó villámkrimi, amiben kilóg a lóláb, és kiderül, hol van a kutya elásva.