Egy állati jó villámkrimi, amiben kilóg a lóláb, és kiderül, hol van a kutya elásva.

Napsi élete a rendről és a fegyelemről szól: nappal az orvosi egyetem könyvei felett görnyed, éjjel egy elegáns étteremben küzd a megélhetésért. Nem vágyik másra, csak diplomára és nyugalomra. A tervei azonban kártyavárként omlanak össze, amikor Neményi Zalán besétál az étterembe. A férfi arrogáns, kiszámíthatatlan, és hozzászokott, hogy mindenki a lába előtt hever. A köztük fellángoló ellentét azonnali és pusztító - mégis van benne valami, ami mágnesként vonzza őket egymáshoz. Amikor azonban a szikrákból valami több születne, a férfi egyetlen mozdulattal mindent lerombol. Vajon hányszor tudja a sors egymás mellé sodorni azokat, akik szándékosan kerülik egymást? Van-e második esély ott, ahol a bizalom egyszer már darabokra tört? És mi történik akkor, ha a múlt elől való menekülés közben éppen abba a karba rohansz bele, amelyik a legmélyebb sebet ütötte rajtad? Napsinak döntenie kell: a büszkeségét választja, vagy egy veszélyes játékot, amelyben a szívét teszi fel tétnek - ezúttal szigorúbb feltételekkel. a csodálatos borító @Abeth98 munkája! crossover karaktereket és jeleneteket tartalmazhat @jazminwrites PILLANGÓHATÁS c. munkájával

Tízezer lépés a cél...de mi van, ha a legnehezebb lépést a szívünkig kell megtennünk? Emma azt hitte, az edzőterem csak a testéről szól. Nem számolt a férfival, akinek egyetlen tekintete elég volt ahhoz, hogy a biztonságos bizonytalansága darabokra hulljon. Dominik az edzője - és egyben a legveszélyesebb kísértés, akivel valaha találkozott. A szabály egyszerű: ne kezdj ki a klienseddel. De mi történik, ha a szabályok elkezdenek repedezni? Emma készen áll a változásra, de vajon készen áll arra is, hogy kiderüljön: Dominik nem csak a kondícióját, de a szívét is formába akarja hozni? Egy történet az önelfogadásról, a küzdelemről és a szerelemről szól, ami ott vár, ahol a legkevésbé számítunk rá. A heti adag Emma küzdelmeiből minden pénteken érkezik. Ne maradj le a folytatásról!☺️

A barát, az mindig barát marad... talán örökké. Talán akkor is, ha nem akarjuk. Stan is egy ilyen személy. Ha kidobom az ajtón, bejön az ablakon. Amikor A-t mond, rögtön utána B-t is. Ha kulcsra zárom a szobám ajtaját, beférkőzik az ajtó alatti résen keresztül. Bolond néha, de ezt senki sem látja. Egyedül csak én foglalkozom a bohókás fejével. Elég kemény, tekintve, hogy tizenhét évesen már egyedül él, de azért jól esik neki a szobám padlóján üldögélni és arra várni, hogy befejezzem a zuhanyt. Az éjszakákat együtt vészeljük át, a végzős napjainkon pedig közösen unatkozunk. Stan mindig kitalál valami programot, amit a suli helyett lehet csinálni. De érdekes módon mindig csak engem vesznek elő miatta... Őt sosem vonják felelősségre.

István egy teljesen átlagos elf, már amennyire egy elf átlagos lehet. Szőke, kék szemű, haját sosem vágja rövidre, enyhén tisztaságmániás, nem igazán rajong a testi szerelemért. Összesen két dolog miatt tűnik ki a többiek közül: 1) Fajtájának uralkodói családjában ő jogosult a "koronára". 2) Legjobb barátja egy ork lány. Szülei mindent ezüsttálcán raktak elé, még egy menyasszonyt is kijelöltek neki, Istvánnak azonban mindezt eldobná, hogy megszerezze azt, amire... vagyis inkább akire szüksége van: legjobb barátját és élete szerelmét, Dorkát.

A négyszáz egy szép kerek szám. Walter bízik benne, és sok ezren bíznak Walterben. Történet a reménytelenség reményéről egy parázsló világban.

Dazai-t rengeteg névvel címkézték már fel élete során. Mind közül a khrila - mint szamurájok királya - hordozta a legtöbb felelősséget, örömöt és bánatot is egyben. Gyümölcsöző birodalmára semmi sem vethet árnyékot, még a Korona vagy a Vaskereszt sem, de hogyan képes egyetlen férfi, ilyen precízen kézben tartani mindent? Egyesek azt mondják róla, hogy szerencsés, mások inkább vélik démonnak, mint embernek. Dazai pengeélen egyensúlyozva próbál biztonságot teremteni, miközben egy elsöprő vallási háború tizedeli a királyságot. De egy óvatlan hiba után kibillen egyensúlyából, a penge pedig, amin addig sértetlenül járt, most végzetes sebet ejt rajta. Na és mit tehet az ember lánya, ha egy viharos baleset után egy templom kertjében ébred, ahol azonnal az életére törnek? Isabel az éjszaka közepén menekül egy ismeretlen, bizarr és múltbéli helyen, amiről semmit sem ismer. Idegenek loholnak a nyomában, dühös tekintetük és a kezükben lévő lándzsák nem arról árulkodnak, hogy beszélgetni szeretnének egy forró tea fölött. Céltalan menekülése akkor ér véget, amikor Dazai egy friss mészárlásának helyszínére toppan, és már a nyakához is érintik a fekete pengét, melynek tulajdonosa kétkedőn és szigorúan pillant le rá. És ahogyan a mesterek mondani szokták az ilyen sorsfordító találkozásokra: Gheon csomója meg lett kötve. [ a borító saját illusztráció ] CASTILLION: Vérvonal I. - A Khrila ✅ CASTILLION: Vérvonal II. - A Vérhozó ✅ CASTILLION: Vérvonal III. - A Nászháború 🔄 CASTILLION: Vérvonal IV. - A Skharr' ahmír 🔄

1943, Thorpe Abbotts, 412-es légibázis, Anglia. Mara Revence önkéntes nővérként érkezik a Kelet-angliai bázisra, minimális tudással, de annál nagyobb bizonyítási vággyal. Dacolva tehetős szülei akaratával, maga mögött hagyja Amerikát, hogy tehessen valamit a háborúban, ami a testvérét már elvette tőle. Claude de Montfort őrnagyot ezrede egyik legjobb pilótájaként tartják számon, ámbár vannak még páran, akik erre a címre pályáznak. A háború előrehaladtával egyre nagyobb hírnév és figyelem övezi, de azt, hogy ez az életébe kerülhet, higgadt közönnyel kezeli. Rengeteg veszély fenyegeti a repülősöket: a flak, a Luftwaffe, az időjárás, a fenti, dermesztő hideg, ám Claude de Montfort számára a legnagyobb fenyegetést valódi kilétének lelepleződése jelenti. Mara és az őrnagy bizalmas barátokként kerülnek közel egymáshoz, de amikor az érzelmek mélyülni kezdenek, az órák egyre nehezebbé válnak, főképp egy olyan katona számára, aki biztosan tudja, hogy nem éli túl a háborút. A történet - helyenként - igaz eseményekre épül, a karakterek kitaláltak, de néhányukat valós személyek inspiráltak. [ a borító saját illusztráció ]

1961. november 8. Casole d'Elsa, Olaszország: A Moretti család megérkezik a vörös pipacsokkal díszített Castello Rossóba. 1962. augusztus 23.: A Moretti családra holtan találnak rá Castello Rossóban, a gyilkos kiléte ismeretlen. Mégis mi történt '61 novembere és '62 augusztusa között? Vittorio atya kelletlenül vállalta el a Damiano atya által rábízott feladatot: gondoskodjon a Morettikről, de legfőképp a beteges Lucreziáról, akinek az életéért pénzt nem sajnálva küzdenek a szülei. Ám az ateista Moretti lány daca hamarosan ahelyett, hogy falakba ütközne, különös szövetségre lel a huszonnyolc éves papban, aki mintha titkon megkérdőjelezné a saját hitét és nézeteit. Eközben Casole d'Elsa környező településein megbotránkoztató gyilkosságok sora üti fel a fejét, ami hamarosan magát Casole d'Elsát is eléri. Ám a papokat gyilkoló idegennel szinte egy időben a városba érkeznek a Cifarelli testvérek, akik nagyapjuk örökségéből borászatot szeretnének indítani. Milyen szálak kötik össze a fiatal papot, a rejtélyes gyilkost, a Cifarelli testvéreket és a Moretti családot? És vajon a tragikus végzetüket mennyiben befolyásolta Vittorio atya és Lucrezia Moretti titkos szerelme? [ a borító saját illusztráció ]

Szilas Marcell, vagyis Marci kedvenc tantárgyai a fizika és a történelem. 17 éves gimnazista, mégis zakóban, garbóban és dioptriátlan szemüvegben jár iskolába, hogy mások már a külsejéből tudják: 200 körül van az IQ-ja. Kevés barátja van, mégis úgy érzi, nyitott könyv mások számára, elvégre összesen egy titka van, de az úgyis teljesen magánügy. Szereti reálisan megközelíteni a dolgokat, és megvet mindenkit, aki akár csak viccből hisz a természetfelettiben. Novák Márton, avagy Ton odáig van az irodalomért és a filozófiáért. 17 éves korára már majdnem minden létező színben pompázott a haja a sötétkéktől a bugyirózsaszínig, ruhák terén viszont előbb ugrana ki az ablakon, mint felvegyen bármit, ami nem fekete. Rengetegen keresik a társaságát, már-már az egész iskolában népszerűnek mondható, azonban kevesen tudják, ki is valójában. Teljesen komolyan hisz a természetfelettiben, és mindenki a bögyében van, aki még csak el sem akar játszani a gondolattal, hogy ilyesmi létezhet. A két fiú enyhén szólva sem kedveli egymást, napi rendszerességgel szólnak be a másiknak, és bőven soknak érzik azt a félpercnyi időt, amíg reggelente látniuk kell egymást a lépcsőházban. Aztán a 11. évük kezdetével egymás mellé kényszerülnek ülni irodalom fakultáción, és már borul is a bili. Vajon meddig tart, amíg egymás folytonos megviccelése valami mássá formálódik? Ton egyáltalán hogyan képes olyan vicceket véghez vinni, amiknek fizikailag lehetetlennek kellene lenniük? Marci képes lesz valaha nyitottan állni bármihez, amit Ton mond? Lehet két, ennyire különböző ember közt barátság? Na, és több? Nehéz kérdések ezek, és talán a válaszok még nehezebb súlyként telepednének egy Marcihoz hasonló fiú vállára, de amíg meg nem kapja őket, addig "Ez így irreális!"