Urban fantasy, sci-fi és horror műfajokban (és ezek vegyítésében) íródott novellákat szándékozok ide feltölteni. Köszönöm, ha rájuk kukkantasz :) TRIGGER WARNING: Egyes művekben előfordulhat káromkodás, alkoholfogyasztás, szex, erőszak, vér, diszfunkcionális kapcsolatok ábrázolása, valamint szexista viselkedés.

Itt is el szeretném mondani, hogy ez a könyv teljesen átmódosítva került fel újra ide, miután elvesztettem 3 éve a régi fiókomat.(s nem csak én, hanem egy csomó más ember is) A szereplők kb ugyanazok(+az újak), csupán a cím és a cselekmény(valamennyire) változott, viszont nem szeretnék semmi félreértést, mindkét könyv az én tulajdonomban áll. !Ez a könyv azért jött létre, hogy az emberek megtudják, milyen lehetett egy zsidó lánynak az élete a második világháború idején. A fájdalmas igazság van lenne leírva minden cifraság nélkül. Aki tudja, hogy nem bírja az ilyesmit, azt szépen megkérem, ne olvassa el, hiszen 18+-os dolgok is vannak benne. Nem szeretném, ha emiatt kerülne törlésre 5 évi munkám. Távol álljon tőlem a rosszindulat, tisztelettel és komolysággal írom a könyvet az áldozatokkal szemben, hogy ez soha de soha ne történjen meg még egyszer. Mit sem sejtve életének sorsfordító pillanatáról, amikor is minden a feje tetejére áll 1943 kora őszétől, Edith Bleuer, egy közel sem átlagos lány a családjával együtt kényszerül elhagyni Drezdát, mindezt a németek parancsára. A pályaudvaron nemsokára találkozik a titokzatos zöld szemű egyenruhással, s bármennyire próbálnak távol maradni egymástól az út során, mint az esküdt ellenségek, valami mégis a kezdettől fogva összeköti őket. Edith Bleuer a saját bőrén tapasztalja meg, hogy mit jelent a szeretet, a bánat, a gyűlölet, az elviselhetetlen fájdalom és bűntudat, ami lassan belülről emészti fel őt, amikor ráeszmél, hogy Auschwitz-Birkenauban alig van segítség, de az, hogy életben marad, nem csak rajta múlik. Jelezd valamilyen formában, ha tetszik a könyv, voteolj és kommentelj!❤️ ©Minden jog fenntartva

Hewieta Felore fehér: a haja, a bőre, sőt, még a vére is. Ha az apja nem lenne a Felső Erőd neves parancsnoka, az emberek birodalmában már rég halálra ítélték volna a külseje miatt. Attól a pillanattól fogva azonban, hogy megtalálják őt egy határőr hullája mellett, egyre kevesebben bíznak meg benne az erődben. Egyik napról a másikra aztán váratlanul kitör a káosz, a fiatal lánynak pedig menekülnie kell: teljesen magára marad egy olyan világban, ahol minden kizárólagosan vörös vagy fehér. Gyilkos vagy áldozat. Ember vagy vérmágus. Csak rajtad múlik, kiben bízol meg, amikor végül elszabadul a pokol. [2017.11. 05. ~ 2018. 08. 22.] /előzmény: Arctalanok/

Donec mors nos separaverit Violette csak békére vágyott. Egy év telt el azóta, hogy túlélték a Gyülekezet és Dante mesterkedéseit, egy év, ami alatt a lány megtanulta elfogadni, hogy sem az idő, sem a halál nem fog rajta többé. Nem volt beteg, nem szemvedett hiányt semmiben. Kivéve egy dolgot. Violette szerelmet akart. Szerelmet, ami gyengéd tavaszi szellőként simogatja az arcát, meleg csókokkal balzsamozva megfáradt lelkét. De a sors nem ezt szánta neki. A szerelem jeges vihar formájában rontott be hozzá, bosszú-sötét felhőkkel takarva ki az oly' régóta áhított napot. Luc megérkezett. És vele a tél is. Donec mors nos separaverit. Míg a halál el nem választ. És még azután is.

A Halál tudja a nevedet és a füledbe fogja suttogni, amikor elvisz. Violette ismerte a Halált. Hallotta a virágzó fák susogásában, érezte a nyár szikrázó napsütésében, látta az éjszakai égbolt hunyorgó csillagaiban. Mind közelebb és közelebb merészkedett hozzá, amíg annak bűvös csókja meg nem babonázta, örökre magával ragadva a lányt. És Violette szíve azon a deres, februári estén megszűnt dobogni. De a Halál nem a nevét suttogta. Csupán annyit mondott: kvittek vagyunk. Egy hercegnő, egy boszorkány, és két tönkretett élet, amit a véletlen egymáshoz kötött. De valóban a véletlen műve lenne? Kiből válik préda és kiből ragadozó? Hogyan fordíthatják meg a Sors folyton változó kerekét?

Szombaton délután lövöldözést jelentettek az amerikai középiskolából. A könyv története három nappal ezelőtt kezdődik, egy ködös csütörtökön, az új korszak zűrzavaros hajnalán. Hét fiatal három napját követhetjünk benne nyomon, keresztül-kasul a megbénult városon, akiknek végül több közük lesz egymáshoz annál, minthogy ugyanannak a (hivatalosan nem is létező) elitiskolának a diákjai. De vajon kiderülhet-e ezalatt a pár nap alatt, hogy mi okozta a tragédiát? Kik lesznek az áldozatok? Kik a túlélők? És melyikük az elkövető?

Egy osztály. Egy játék. Egy cél. Teljesíteni a feladatot, mindenáron. "Simon mondja: Állj fel." Minden városnak megvan a maga titka, amiről senki sem beszél, senki sem említ, és igyekszik minél hamarabb elfelejteni azt. Ez alól pedig Bitterville sem kivétel. Rosszmájú pletykák, idegesítő hazugságok és vér komoly mesék, amik régen a feledés homályába merültek már. Vagy mégsem? Egy iskolai legenda kel életre a karácsonyi bál ünneplése alatt, vagy valaki csak szórakozik? Különös padfirkák nyernek értelmet, az iskolafal vakolata alól bizarr parancsok látnak napvilágot, miközben Ricky és Dany osztálya teljesen felfordul. A két fiú tűz és víz, de kénytelenek lesznek arra, hogy összedolgozzanak, ha tényleg rá akarnak jönni az igazságra, mielőtt még késő lenne. Ricky nyers modortalansággal gázol bele Dany életébe, aki ezt különösképpen zokon veszi, hiszen a másik fiú hurrikánként forgatja fel azt. De Simon nem válogat, ő csak utasít. Ha pedig Simon valamit parancsba ad, akkor csak egyetlen dolog lebegjen a szemed előtt: Hogy ne fuss ki az időből. A történet közös agyszülemény. Casrith - Dany Lysa - Ricky +18, horror, felnőtt tartalom, erőszak, fiú x fiú 1# 🥇- szellem

A Hang, amit mindig hallasz és az Alak, amit mindig látsz. Rebeka egy átlagos lány Leggé városában. Legalábbis az emberek azt hiszik.

„Az őrület nem mindig sikolt. Néha csak csendben figyel, és mosolyog, miközben azt hiszed, te irányítasz."

Anna egy fiatal, gyönyörű lány, aki Magyarország egyik kis falujában él. A történetben ő és két barátnője életén keresztül próbáltam bemutatni, hogy régen, amikor még a népviselet volt a mindennapi ruha, amikor a csárdában és nem a diszkóban volt a buli, hogyan is éltek az emberek. A történetet egy egyéves kutatás előzte meg. Mivel Magyarországon a szokások eléggé eltérőek, akár falvanként változhatnak, ezért próbáltam azokat beleírni, amelyek nagyjából mindenhol ugyanúgy megtalálhatóak. Ha valaki nagyon hozzáértő olvassa, akkor várom szeretettel a hibákat. Jó olvasást!