"Nincs csodálatosabb dolog annál, ha az ember szeret valakit, és viszontszeretik. De talán mégis van: ha az ember megtalálja a lélektársát. A lélektárs az a valaki, aki olyan, mint te. Ő az, aki megért, aki érez téged, mint senki más. Ő az, aki úgy szeret, mint senki más, és mindig veled marad, bármi történjen is. Azt mondják, semmi se tart örökké, én viszont szilárdan hiszek abban, hogy van örök szeretet, ami akkor is tart, ha a másik már nincs közöttünk."

-Csak egy jelet kérek.-Ujjammal véletlenszerű végtelen jelet rajzoltam a vízbe, de egy percig sem vettem le a szemem a holdról.-Istenem, adj egy jelet, hogy miért ne tegyem meg... -Mit ne tegyél meg?- Hallottam meg a mély hangot mellőlem, majd ijedtemben ahogy oldalra akartam lépni elborultam és ellepett a víz.- Baszki, pont azért jöttem, hogy nehogy belefulladj erre miattam fogsz megfulladni. Hangja nyugtató volt és az akcentusa pedig irtó cuki. A sötétség miatt nem sok mindent láttam, de megrémültem attól, hogy egyszer csak mellettem termett egy idegen, én pedig pont egy jelet kértem, hogy miért ne tegyem meg a merényletet két hét múlva. -Te utánam settenkedsz? Ne gyere közelebb hozzám!- Szóltam rá rémülten.-Mi vagy te sorozatgyilkos? Én vagyok a következő áldozat? -Hülye! Épp ott üldögéltem a bokor mellett, amikor meghallottam, hogy egy bolond nő magával beszélget és jeleket kér istentől, hogy miért ne tegye meg.... A nem tudom mit, de gondoltam, hogy segítségére sietek.

Ember tervez, isten végez.

Chelsea Norton szinte mindennél jobban szereti a baráti társaságát, azonban van egyetlen egy személy, akivel valamiért sohasem találta meg a közös hangot. Mindig csipkelődtek vagy összekaptak valamin és ezt nem tudták kinőni. Az iskola végeztével mindenki ment a saját útjára, ki táncolni, ki versenyezni, de nem szakadtak el egymástól. Amikor csak tudták együtt töltötték az idejüket, ami néha Chelsea és Lando számára túlélő játékhoz volt hasonlítható. De mi fog akkor történni, ha ez átvált óvásba? Ha féltékenyek lesznek és elkezdenek valami egészen mást érezni? De persze a makacsságuk miatt eszükben sincs bevallani a másiknak, hogy mit éreznek. Vagy talán marad minden a régi, folytatják a szekálódást? 2024. 02. 11.

Mikor elhatározom, hogy írok egy könyvet, az általában egy jelenet miatt van, ami véletlenül az eszembe jutott. Ezek az apró jelenetek sokszor nem úgy kerülnek a végleges formájukba, ahogy először megalkottam őket a fejemben, akármennyire is szerettem őket. Másrészt vannak azok a szereplők, celebek, emberek, akikről nem biztos, hogy írnék egy könyvet, mégis olyan jó cselekményt tudnék velük létrehozni, így muszáj megörökítenem valahol, valamilyen formában. Ide pontosan az ilyen történet darabkákat szeretném leírni, amit remélem, hogy ti is élvezni fogtok!♡♡

Louane Moral visszatér szülővárosába, hogy a szezon előtt meglátogassa édesapját. Itt találkozik Charles Leclerccel, a Ferrari tehetséges pilótájával, aki váratlanul a lány mellé kerül. A sors különös fintora, hogy mindketten Monacóban ragadnak, így Charles lemarad az első versenyről - viszont egy új, váratlan kapcsolat kezd kialakulni közöttük. Ahogy a két fiatal egyre közelebb kerül egymáshoz, a versenypályán kívüli érzelmek is mindent átformálnak. De vajon meddig tarthat egy ilyen kapcsolat, ahol a sebesség és a szenvedély határozza meg a jövőt? [Charles Leclerc & OC] A borítót én magam készítettem. Kezdés: 2024.jún.07. Befejezés: 2024.aug.18. Jó olvasást!❤️🏎️