Erwin és Mike páros. Tudom nem sokan ugrálnak érte de na ilyen is kell ;)

'-Te is tudod, én is tudom. Már egyszer mind meghaltunk és ez itt maga a megtestesült pokol. -Ha ilyen a pokol, veled még ez sem szenvedés.' Rivaille fanfic, mily meglepő, undorítóan szerelmes háttérsztorival. Hahah, nem. Valami maradandót igyekszem összeszerencsétlenkedni, ha lehet. Tartalmaz káromkodást és +18-as jeleneteket (majd ha végre ráveszem magam) Gomme!~

Az emberiség küzdelme az óriások ellen egyre elkeseredettebbé válik. A Felderítő egység soha nem látott emberhiánnyal küzd, és mindenki kezdi úgy érezni, a maroknyi sereg szélmalomharcot vív. Sokan úgy tartják, az emberiségnek végleg befellegzett, s már csak a katonákon múlik, meddig élnek még- ám, amikor már senki se gondolná, végre felcsillan a remény. Pár lelkes kadét a fejébe veszi, hogy megfordítja az évszázados küzdelmet és az emberiség oldalára dönti a mérleget- de vajon ez elég a sikerhez? @Figyelem! Ez egy második generációs fanfiction, tehát az eredeti szereplők gyerekei szerepelnek benne!@

,,Sosem hittem a tündérmesékben. Nem képzelegtem a szőke hercegről, aki fehér lován ülve maga mellé emeli trónjára a szegény, ártatlan kislányt. Túl hamar fel kellett nőnöm ehhez a rút világhoz, s jóideig nem számíthattam senkire. Mindent a saját bőrömön kellett megtapasztalnom, s mindezek tettek azzá, aki jelenleg vagyok. Így lettem ez az önemésztő személy, akit mások sokkal inkább vezetőnek tartanak; aki próbál lelket lehelni a még sajátjáénál is megkeseredettebb, üres, de még élő porhüvelyekbe, miket köznyelven embereknek hívunk. Olyan idióták, akik ezernyi bukás után ezeregyedszerre is talpra képesek állni. Mily' ironikus, hisz én is egy vagyok közülük. De most, hogy egyszer kijutottam az embereket korlátok közé szorító ,,védelmi vonalak" fogságából, újra rádöbbentem arra, hogy mily' keveset is tudunk, mi, halandók a minket körülvevő világról. Mikor már azt hittem, hogy nem érhetnek meglepetések, hogy már mindenről van némi információm... Nos, most döbbentem csak igazán rá arra a tényre, s most jutottam el egészen addig a pontig, hogy nem tudom, kik is a valódi ellenségeink." - Akane Akatsuki. * A történetben előfordulhat túlzottan részletes helszínleírás (lásd:csatajelenetek), öngyilkosság, depresszió, káromkodások, stb., ezért ha film készülne belőle, legalább (16+). Ez nem azt akarja jelenteni, hogy azalatt tilos lenne átfutni rajta. Pusztán annyi, hogy a te felelősséged. * Az esetlegesen a fejezetekhez tartozó hang -és képanyagok a SZERZŐT illetik, aki történetesen nem én magam vagyok. Ha tetszik egy kép, el lehet vinni, mert nem én gyártottam (kivéve persze ha ez fel van tüntetve, amire az esély egy a millióhoz, de mindegy). Az Attack on Titan/Shingeki no Kyojin karakterei szintén nem a sajátjaim, ugyanis minden jog velük kapcsolatban Hajime Isayamát illeti. *

Shingeki no Kyojin/Attack on Titan fanfiction. Napjaink Alternatív univerzumában játszódik, ahol Levi Ackerman egy képzett bérgyilkos. Levi azt a megbízást kapja, hogy ölje meg Erwin Smith-t, a városi rendőrkapitányság fejét.

A hülyeségeimnek, hogy ne mindig egy új könyvet írjak~ xD -Lehet lesz egy ugyanilyen Erenesbe~

A cím magáért beszél. Rövidebb történeteket írok bele amik fangörcs közben születtek. Remélem tetszik majd!

Mindig is arról álmodoztál, hogy Rivaille Ackerman a tiéd lesz egyszer. Csak egy a bökkenő. Nem létezik. Bármit megtennél a férfiért, egy igazi fangirl vagy. De valami mégis más. Szerelmet érzel, nem puszta imádást. Sokan élettelennek tartanak emiatt. De téged ez nem érdekel. Vajon miért szeretsz egy kitalált karaktert? Lehet hogy nem is annyira kitalált? Mi a csavar? Biztos észnél vagy? ~Majd megkezdődik a visszaemlékezés...~