❝ A legokosabb boszorkány a korában - az Ő Griffendél hercegnője. A büszke Malfoy örökös - az Ő Mardekár hercege.❞ Minden találkozásnak megvan az oka. Talán arra van szükséged, hogy megváltoztassák az életedet. Vagy, neked kell megváltoztatnod valaki másét. Talán egy olyan ember teszi ezt meg, akiről még véletlenül sem képzelted volna el. Talán rádöbbensz, hogy nem is ismered. Hogy nem is olyan más. Talán képes változni. Talán neki is vannak sebei és a szívéig hatoló hegei, amiket sosem lehet eltüntetni. Talán képes arra... hogy jó legyen. A karakterek nem biztosan J.K. Rowling hűek és nem biztos, hogy követik a 7 könyv összes történését. FOLYTATÁS: FEEL REAL Cover made by @dayglows

Volt egy hősöm. A mindennapjaimban én csak úgy hívtam, apa. Sokan úgy ismerték, Peterson tábornok. Amikor az apád katona, nem barbibabák közt nősz föl, hanem fegyverek, kemény edzések, de irdatlan jófej tisztek között. Mindig is tudtam, hogy az életemben egyszer eljutok arra az elhatározásra, ami már rég a fejemben volt, viszont sosem volt annyi bátorságom, hogy valóban jelentkezzek katonának.

A királyi család három fiúunokája közül kettő már megházasodott. Most a harmadikon a sor. Azzal a különbséggel, hogy az ő házassága nyilvánosan is elrendezett. A nagymamája, a királyné pedig lelkesen áll neki a keresgélésnek. Egy furcsa eset folytán találkozik Selena Gomezzel, és tudja, ő lesz az igazi unokájának, annak ellenére, hogy a lány szegény családból származik. A két fiatal kicsit sem repdes az örömtől, hogy együtt öregedjenek meg. De mit tehetnének, ha a sors így hozta? Hogyan kezelhetnék ezt a helyzetet, ha mindketten szívesebben lennének a Pokolban, mintsem egymást elviseljék? Vagy talán számukra ez a Pokol? **Luke Brooks és Selena Gomez fanfiction**

Adrient szeretem. Vagy nem? Eddig azt hittem. De ő mást szeret. Nem engem. Aki engem szeret? Az Macska. Hogy szeretem-e? Magam sem tudom. Egyre valószínűbb, hogy igen. Nem tudom ki ő, és ez nem is számít már. Hisz mindig kiáll mellettem. Akár Katica vagyok, akár a maszk mögötti lány. Hogy mi lesz Adriennel? Túllépek rajta. Mert mást nem tehetek. És Macska? Lehet, hogy Marinette-ként is szeret, de Katicaként biztos. Nem tehetem vele, hogy választás elé állítom. De vele akarok lenni. Mert jelenleg ő az egyetlenem. De neki is csak egy szíve van. De már két szerelme. blogspot: https://differentendingff.blogspot.hu facebook csoport: https://www.facebook.com/groups/498693056986184/ VERSENY: https://docs.google.com/forms/d/1agcO-vNDTkYTT2UlY03gVK93q4C5xBSueyfhvleGWHY/viewform?usp=form_confirm

A 'The Guardian' nevű történetem afféle folytatása.:) Axis már 100 éve sínylődik az ékkő fogságában. Patrick és Scarlett azóta már nem élnek és az unokáik lakják a házukat, gyermekeikkel. Az ékkő azóta a padlásra került amit a 17 éves Eric talál meg. Nem tudni pontosan miért, de neki sikerül látnia Axist. És hogy mi történik ezután?:) Figyelem! A történet fiú x fiú párosítást tartalmaz, aki nem szereti az ilyesmit, az ne olvassa! Köszönöm a megértést.:)

A 'The Guardian' és az 'All Hail My Demon' alapján. Jaxley Arden Wingrave semmi mást nem akart, csak az apjára, Luciferre hasonlítani. Úgy gondolta, hogy ezzel mindent elérhet, amit szeretne. Amikor viszont beiratkozott a Félvér Akadémiára, valamire nem számított: egy fiúra, aki bár az ő teljes ellentéte, mégis ugyanaz a cél élteti, mint őt. A helyzetben van valami más is: ennek a bizonyos fiúnak az édesapja, Jaxley apjának legnagyobb ellensége, így természetes, hogy ő is ellenségként tekint rá. Grayson Raymond Aspinger-re, Mephisto fiára. Figyelem! A történet fiú x fiú párosítást tartalmaz!

"-Sárkányok márpedig nem léteznek!-erősködtem. -Te komolyan olyan makacs vagy, hogy még a saját szemednek sem hiszel?-kérdezte Naren nevetve és a mellette fekvő vörös színű hüllőre mutatott. -De...e-ez nem lehet igazi-motyogtam." Axest sorozat 1. #22 in kaland 2017.08.06. #19 in kaland 2017.08.07. #16 in kaland 2017.08.11. #10 in kaland 2017.09.16. #3 in kaland 2018.01.06.

~Tony Vége... Álltathatnám magamat mindenféle süket dumával, hogy "Fel a fejjel!", meg hogy "a vég egyben kezdet is", de nem teszem... Pontosan tudom, hogy miért történt ez az egész... Azért, mert már nem úgy láttam őt, mint régen (értsd: a pupilláim nem váltak szívecskékké, mikor ránéztem..), azért, mert már nem éreztem őt igazán magaménak...és azért, mert mindkettőnknek jobb lesz így, egymás nélkül...gondolom... Bár megfogadtam magamban, hogy ezúttal nem fogok bőgni és főleg nem bánom meg a döntésemet, mégis folyton ő jár a fejemben, a puha, mogyoróbarna hajának az érintése, és ahogy formás, de kevésbé vékony lábai ringatják az egész gyönyörű lány egész gyönyörű testét...és a gondolattól, hogy én ŐT képes voltam elengedni, már-már sírni támad kedvem... De tudom, hogy ez így a legjobb, mert a kettőnk kapcsolata elég furcsa irányba indult el az utóbbi néhány hétben, és részemről a vonzalom inkább már testi volt, mint lelki, így bölcsebbnek láttam, ha befejezem...vagyis befejezzük...

Adott egy lány, egy iskola, egy rakás helyes fiú és maga a Sötét Nagyúr. Eleonora Esbetha Hansen egy átlagosnak korántsem mondható boszorkány. Alig pár hónaposan elveszítette szüleit, így teljesen más életet élve próbálja egyenesbe hozni a dolgokat és nem letérni a helyes útról. De mi van, ha egy váratlan fordulat hatására mégis megváltozik minden? Olyan lesz mint az Édesanyja vagy az Édesapja nyomdokaiba lépve tesz eleget a kötelezettségeinek? Sötétség és fény vívja csatáját a fiatal lányban... A történet első pár fejezete éveket fog röviden (tényleg nagyon röviden) összefoglalni, a negyedik iskolás évtől kezdve pedig napokra/hetekre/hónapokra bontva jönnek a fejezetek! :)