Múlt.Minden ami fontos volt,a szennyes múlté...Bár soha ne tudtam volna meg azt,hogy ki volt a bátyám,és hogy ki vagyok én...Bár soha ne ismertem volna meg őt,aki a feje tetejére állította életem... -Azt hiszed egyedül vagy?-kérdezte egy fájdalmas mosollyal arcán.Nem csak én utáltam egyedül azt,amivé lettem...aminek születtem. -Nem... -Én pont olyan vagyok,mint te Nara.Ugyan olyan,ezért tudom mit érzel,és pontosan ezért nem hagylak magadra...vigyázni fogok rád,míg lélegzem,és míg a szívem dobog....

Mindenki maga dönti el,mit akar kezdeni az életével.Egy nap mindenki tudni fog különbséget tenni jó,és rossz között? Egyszer mindenki képes megváltozni? Mit tesz a fény az emberekkel? Az olyan sötét emberekkel,mint én? Egykoron csak nevettem,s szántam az embereket,kiket rabul ejtett,az ócskának gondolt érzés.Naphosszakat néztem,és hallgattam minden egyes apró mozzanatát.Eleinte flusztrált,s őszintén utamban volt,de egy óvatlan pillanatban leengedtem falaimat,és Ő úgy vette birtokba védtelen szívemet ,ahogy előtte senkinek sem sikerült.Tagadni akartam,és minden porcikámmal tiltakozni,de a szívnek csúfolt szerv ,kapzsi módon többet akart belőle.Így lettem a rabja...

Csak álltam,és vártam valamire.Egy szóra,vagy egy érintésre...Elbűvölt,és lehetetlenné tette,hogy másra figyeljek.Csak ő volt az,aki minden egyes gondolatom kitöltötte.Ő volt az,aki miatt jobb akartam lenni.... -Miért nem mondasz semmit?Nem érdekel,hogy szeretlek?-hangom kétségbeesett volt,akárcsak egy szánalmas idiótáé.Minden próbálkozásom ellenére is,gyenge voltam... -Szeretsz?Tudod egyáltalán mit jelent az? -Nem hiszel nekem?Még mindig nem tudod,hogy többet jelentesz nekem ,mint bármi más ezen a világon?Ha nem hiszed,akkor figyelj csak....

A Destiny történetben szereplő Zelo és Lee Ha Eun megismerkedésének,szerelmének és életének története... -Hogy miért szeretlek?Szeretem a mosolyod,szeretem az apró kezeid,szeretem a rendetlen hajadat,és szeretem minden egyes porcikádat.Szeretem azt,aki vagy és azt is,akivé én válok melletted...