Hangzavar volt, meleg és párás nyári idő... Ő ott állt a pályán, már a meccs vége volt. A barátnőm és én lementünk a pálya széléhez, hogy kapjunk pólót, de ez nem jött össze. Álltunk ott, szomorúan, elkeseredetten; hihetetlen, hogy 18 éves érett lányokból mit vált ki az, ha nem kapják meg, amit akarnak. Kisétáltunk a stadionból, elbúcsúztunk egymástól, majd elindultam a metró felé, de valakibe beleütköztem. - Hé! - néztem az emberre, aki belém jött vállával. Egy fiú volt, sapka volt rajta, így arcát nem tudtam felismerni. - Bocsi, nem igazán figyeltem. - mondotta halkan, hangja lágy volt és meleg. - Semmi, én se... A meccsen filóztam, meg persze Nagy Ádámon... - nevettem fel, mire a srác feljebb tolta a sapkáját. - Oh, szóval rajtam? - nézett le szemeimbe. Csak álltam ott, megdermedve és nem mertem megszólalni. A nyári szellő elkezdett fújni, ezzel arcomba nyomta szőke loboncomat. - Van macskád? - nevetett fel, gondolom a némaságomra utalt; hisz megszokott mondás „a cica vitte el a nyelved? „ - Nincsen... - morogtam az orrom alá, teljesen megszeppenve. - Viszont megvagyok rátok sértődve... - vigyorogtam. - Miért is? - sóhajtott, majd egy vigyorral megajándékozott. Nem tudtam elhinni, hogy a Fradi egyik középpályása, nem utolsósorba a kedvencem, velem leállt trécselni. - Nem kaptam pólót... - néztem rá, durcás ábrázattal. Ádi elkezdett kutakodni a sporttáskájában, majd előrántotta a bemelegítő pólóját. - Tessék, itt van ez, remélem, megfelel. - nézett rám egy széles mosoly kíséretében. - Majd még találkozunk szöszi. - súgta a fülembe, majd visszavette a sapkáját és elment a másik irányba. Ott álltam teljes mértékben meglepetten, földbegyökerezett lábakkal a stadion előtt.

Niall egy csendes, de okos srác. Van pár barátja és velük nagyon jól kijön. Az apukája egy nyomozó, aki a gyakran történő hasonló gyilkosságokkal foglalkozik. Az édesanyja Niallnek már halott, de a nagyija velük él. Liam egy új diák az iskolában és az apja egy bérgyilkos (ahogy szabadidejében Liam is). Liam nem olyan szerencsés, mint Niall, mivel őt a barátai gyakran elárulják, ezért is jött át ebbe a suliba. Az anyukája nem nagyon foglalkozik fiával és válni készülnek Liam apjával. Niall és Liam nem nagyon kedvelik egymást, bár ez érthető is a szüleik foglalkozása miatt is, na meg egyéb okok miatt is. Ha érdekel a történet, akkor olvasd folyamatosan a sztorit!

„Üdvözlök mindenkit itt, Beacon Hillsben! Én Katie White vagyok, egy 17 éves, egészen átlagos vérfarkas génekkel rendelkező lány. Azaz, nem teljesen. Mielőtt elköltöztünk Beacon Hillsbe még nem volt olyan az életem, mint most. Egyesek úgy vélik, hogy különleges vagyok. Az erőm, belső és külső tulajdonságaim. Nem is tudom, én nem tartom magam különlegesnek, hiszen csak azt teszem amit a szívem diktál. Én nem vagyok hős." Történet befejezése: 2016.10.29. Előző cím: Egy Különleges Vérfarkas Lány Élete

Ashley,a híres Ashton Irwin huga nagyon oda volt az One Directionért,főleg Liamért. Liam egy napon észrevette és elkezdtek beszélgetni. Egy ""egyszerű"" történet,tragikus befejezéssel. Figyelmeztetés: rövid részek,+16-+18 Mivel saját a történet,kérlek, ne lopd! enstagram©2016