Dimitrj a megtestesült gonosz. Ezt gondolja mindenki róla, természetesen a tettei miatt. Hogy vált ilyenné? Mi okozta a kegyetlenségét?- Ezt mind egy ember tette. Helyre lehet hozni? Alakulhat úgy az élete, hogy a változás szele megérintse? Minden kiderül a történetben

Miben is reménykedhetne egy látássérült vak fiú a jövőben? Mint minden fiatal ő is egy társra egy barátra, és a szerelemre vágyik. Mindig csak álmodozott arról, hogy valaki őt öleli át esténként, tőle fogad telefonhívásokat és nem csak a család keresi. Ekkor jön egy új diák az iskolába, és ezután csak még magasabbra nő a remény, hogy hátha...

Másoknak nevezzük őket, eme ocsmány lényeket, kik megfertőzve embereket, emlékeiket felhasználva, kitörölnek minket a világból. Lassan mindent felemésztenek, de nem adjuk magunkat könnyen.

Két 17 éves testvér nem hogy külön szobában nem lakhat a szüleik szerint, de még a közös családi hétvégén is egy sátorba szám űzetik őket. Így indul el Wili és Mat története.

Egy heteró srác és egy transznemű srác megismerkedése, melyből szerelem lesz, de vajon meglesz a boldog befejezés?

Kíváncsi vagy... ... hogy miért a vécén ismerkedtek meg? ... hogy hogyan váltak elválaszthatatlanná az X Faktor során? ... hogy hogyan befolyásolja őket a Modest Management? ... hogy a turnék alatt milyen az életük ? ... hogy hogyan élték meg Zayn kilépését? ... vagy a babygate-et? Ezekre a kérdésekre (és még sok másra is) ebben a történetben válaszra találsz. Lou és Hazza története- a kezdetektől napjainkig.* *- bármilyen egyezés a valósággal szándékos, a történtben szereplő személyek valóságosak, NEM a képzelet szüleményei. A történet azt próbálja szemléltetni, hogyan született meg Larry Stylinson, valamint hogyan alakul sorsa az évek során (természetsen csupán úgy, ahogyan szerény személyem elképzelte). Előre köszönöm, ha elolvasod, és ha tetszett, tudasd velem komment formájában, hogy tudjam, érdemes-e egyáltalán ezzel foglalkoznom. Jó szórakozást! ^^

-Miért nem beszélsz? -írta le egy lapra amit imént tépett ki a füzetéből. A kockás lap, amit a matematika füzet hátuljából szakított ki hatalmas nagy sebességgel, most csak úgy gyűrődött hatalmas kezei között. -Mert nincs mit mondanom -firkantottam oda unottan, bár belül mosolyogtam. -Miért van rám ilyen hatással? -Kérdeztem magamban. -Mióta nincs mit mondanod? -Írta vissza majd bele nézett a szemembe. Nagyot nyeltem és írni kezdtem. -Hat éve. "A bizalom olyan, mint egy tükör: ha eltörik, megjavíthatod, de a tükörképen akkor is látod majd a törést."

,,- Maradnod kell! Szüksége van rád, hiszen szeret, és te is szereted - mosolyodott el halványan, aztán végig simított az arcomon - éreztem,hogy tényleg velem van. - Nem! Én téged szeretlek... Veled akarok menni! - zokogtam fel fájdalmasan, bal kezemet a mellkasomra szorítva. A szívem egyre erőtlenebbül vert, és a torkomban lévő gombóc miatt alig kaptam levegőt. Azt akartam,hogy végre vigyen magával. Úgy éreztem,hogy nem tudok tovább nélküle élni - Megígérted,hogy magaddal viszel... Kérlek! Nem bírom tovább nélküled.. - Sajnálom(...) Nem tehetem - rázta meg a fejét, szomorú mosolyra húzva ajkait - Tudom,hogy szereted.. Pont úgy nézel rá,ahogy egykor rám is néztél."

Újra hármat ütött az óra. Egyedül vagyok. Két orvos figyel, de nem veszek róluk tudomást. Várom, hogy megérkezzen. De hol van? Hol vagy, Harry?

"Louis megígérte. Bízom Louisban. Minden rendben lesz."