"- Mi van ha ez nem csak egy fellángolás? - simítottam kezeimet lágyan az arcára. Reszketegen be szívta a levegőt ajkain és úgy emelte rám gyönyörű szemeit. - Akkor mindketten bajban vagyunk. - sóhajtott és mielőtt átgondolhattam volna mit teszek már az ajkaira is hajoltam, hogy bizonyságot nyerjek magunknak. " Kim Taehyung sosem gondolta volna, hogy pont egy Yeontan nevű kutya fogja feje tetejére állítani az egész életét. Amíg a nagyija neki nem ajándékozta a felesége szerint "dögöt" az élete olajozottan működött. Vezette a családi céget, viszonylag boldog házasságban élt és nem is gondolt rá, hogy bármi is hiányozna az életéből. Ám, amikor kalandor nagyija beállít hozzá és rábízza Yeontant, minden megváltozik. Kezdve, azzal, hogy felesége ki nem állhatja a jószágot és meghagyja neki, ha egy hónapon belül nem lesz kisangyal, a kutyának mennie kell. Így kerül el szegény állat a kutyaiskolába... Do Byulbae egyszerű, de állítása szerint nagyszerű életet él. Állatorvosnak tanul, míg mellette egy kutyaiskolában részmunkaidős bár néha szerinte csak önkéntes. Az állatoknál jobban csupán barátait szereti és a fránya bátyját, aki katonaként állandóan máshol táborozik. Mi történik, amikor Taehyung szembe találkozik egy csupaszív életvidám lánnyal, aki másodpercek alatt magába bolondítja kiskutyáját? Kénytelen lesz rá döbbenni, hogy eddig élete, pontosan öt másodperc alatt kérdőjeleződik meg egy nyamvadt kutya miatt....

Ineffable: szavakban kifejezhetetlen. Aubrey és YoonGi a végsőkig együtt maradtak, bebizonyítva azt, hogy ők össze tartoznak. Ugyanez viszont nem mondható el NamJoonról és RiRinről... RiRin még másfél évvel később sem felejtette el a fiút, hiába próbálkozik vele szorgosan. Ráadásul az sem segít a helyzeten, hogy Aubrey eljegyzésének alkalmából mindketten részt kell vegyenek egy hétvégi kiruccanáson. A Logolepsy szereplői mind visszatérnek ebben a spin-offban!

Minden lány ismeri a diákok íratlan szabályát: Oszálytárs tabu! Mit is jelent ez: "Nem járunk osztálytárssal, nem csókolózunk osztálytárssal, határokon belül flörtölünk, hisz, ha ezek közül bármelyiket megszegjük, nagyon kellemetlen helyzetbe kerülhetünk!" Nayoung tökéletesen tisztában van ezzel, így soha, rá sem nézett ÚGY egyik fiú osztálytársára sem, és mindenkinek a tudtára is adta, hogy ő csak barátként tekint a srácokra. De a sors keresztül vágta a terveit, és új diákot küldött Nayoung osztályába...

Lua szerencséjére nagyon jól beilleszkedik új munkahelyére, egy felkapott kávézóba. Nagyon kell neki a munka, ugyanis nemrég költözött a nagyvárosba és keményen kell hajtania a lakása fenntartásáért. Mindenkivel nagyon jól kijön, a munkatársai rendesek, még a főnöke is segítőkésznek és aranyosnak bizonyul. Vagy talán túl aranyosnak? A kávézó tulaja, Kim SeokJin szemet vet új alkalmazottjára és célul tűzi ki, hogy bizony megszerzi magának a lányt a saját módján. Ám a lánynak is van meglepetése, amit nem szívesen tálalna ki. SeokJin megérti vagy feladja? ( @redroseindarkness ötlete alapján, ezúton is köszönöm )

Messziről figyelni azt az embert, akit születése óta kötelességed megvédeni, és egyengetni az életét nem is annyira nehéz... De mi van akkor, ha képtelen vagy tovább nézni (érezni) a szenvedését, és "leszállsz a felhők közül", hogy emberként segíts tovább neki? Elfogad vagy megijed tőled, esetleg tartózkodik? És a fontos... Kész vagy feláldozni a lelked érte?

Egy vonal. Ez az, ami elválaszt két embert egymástól. Én mégis bolond módon próbáltam minden egyes találkozásunkkor átlépni ezt a vonalat.

Van egy röpke pillanat amikor felébredünk, és még nincsenek emlékeink. A boldog üresség, mikor még nem gondolunk semmire. De nem tart soká és hirtelen eszedbe jut, hogy ki vagy es mi az, amit el akarsz felejteni. Azt hittem, ezeket a dolgokat soha, semmi nem törölheti ki az emlékeimből és emiatt soha nem lehetek újra boldog. Mindaddig, míg nem találkoztam vele.. #B.A.P fanfiction.

Hoseok talán nem is sejti, hogy Hari számára egyszer nem jön el a holnap.

"Visszagondolni rá, és az összes emlékünkre mindig is olyan volt, mint kiülni a csillagok alá, egy hűvös éjszakán- boldogítóan melankolikus. " Napok. Életünket napok sorozata alkotja, rengeteg nap, rengeteg élmény, rengeteg gondolat. Rengeteg ember, de mégis közülük csak egy számít. De vajon meddig számít csak az az egy?