Vajon mit tesz a tizenhét éves Virginia Ramsey, mikor egy autóbaleset következtében meghal barátja, Cash, aki a lány képzeletével játszva halála után is jelen van. Minden lépését követi, beleszól a lány életébe, s abba, mi a jó és mi a rossz. Vajon túl tud lépni rajta valaha? És miért lenne bűn, ha a válasz igen lenne? "Emlékszel? Utolsó beszélgetésünket egy száguldó mentőautó szirénája szakította félbe. Megijedtem, mint mindig ha valahol a sziréna felhangzik. Pedig akkor még nem tudtam, hogy számomra és számodra nagyobb veszély nem jöhet, mint hogy elhagyjuk egymást. Azóta sem feledtem el azt a délutánt"

'Olyan, mintha te lennél a tükröm' 'A tükröm, mely visszanéz rám' | befejezett |

-Miért nem beszélsz? -írta le egy lapra amit imént tépett ki a füzetéből. A kockás lap, amit a matematika füzet hátuljából szakított ki hatalmas nagy sebességgel, most csak úgy gyűrődött hatalmas kezei között. -Mert nincs mit mondanom -firkantottam oda unottan, bár belül mosolyogtam. -Miért van rám ilyen hatással? -Kérdeztem magamban. -Mióta nincs mit mondanod? -Írta vissza majd bele nézett a szemembe. Nagyot nyeltem és írni kezdtem. -Hat éve. "A bizalom olyan, mint egy tükör: ha eltörik, megjavíthatod, de a tükörképen akkor is látod majd a törést."

Mit tennél, ha minden egyes emléked kitörlődne? Megpróbálnál minden követ megmozgatni, hogy visszatérjenek a múlt hiányzó darabkái, vagy továbblépnél egy új élet reményében? Sophi hasonló problémával küzdött, viszont már megtalálta az utat, amit ezidáig keresett. Egy dologgal azonban nem számolt... A régi életéből egy személy követi árnyékként a lány mindennapjait. Ki ez a "titkos idegen" és mi a célja a folytonos követésnek? Minden kiderül a történetben!

Egy lány, aki elveszti a családját, de megtalálja a szerelmet...vele és a barátaival pedig nem lesz szomorú gyászoló, hanem egy életteli vidám lány...