Cassandra Quitt elhatározta, hogy kezébe veszi sorsa alakulását és sikeres üzletasszony lesz. Megnyitja saját üzletét melybe minden energiáját beleöli. Nem akar semmi mással törődni csak a munkával. Majd megismeri Daniel Thompsont, a dúsgazdag vállalkozót és szállodaigazgatót, aki nem mellesleg egyetlen mosolyával és átható zöld szemével leolvasztja Cassy bugyiját. Az egyetlen probléma, hogy ő megígérte magának apja halála után, hogy sosem fog gazdag férfiakkal kezdeni. Ezt a leckét már megtanulta anyja hibáján. Daniel elhatározza, mindenképpen ágyba viszi a határozott üzletasszonyt. Már megszokta, hogy mindent megkap, amit a fejébe vesz. Cassy viszont másképp vélekedik. FIGYELEM: a történet trágár beszédet és +18-os részeket is tartalmaz!

Ezt a világot 4 dimenzió alkotja: a Föld, ahol az emberek élnek; a Menny, ahol az Alkotó és az angyalok; a Sötét világ, ahol a bűnbeesetteket száműzik és végül a Védők világa. Itt játszódik a történet. Ebbe a 4. dimenzióba a Föld minden pontjáról érkeztek emberek, akik különleges képességek birtokában vannak, és letelepedtek. A jelenben ők védelmezik a sötét lényektől a többi dimenziót, a Menny segítségével. A BTS tagjai pedig váratlanul és persze semmiről sem tudva ennek az egésznek a közepébe csöppennek. De nem kell félni, az egyik legjobb őrző csapat siet a segítségükre, így senkiből sem lesz vacsi. Bár az más kérdés, hogy az említett mentőcsapat kicsit sem normálisabb, mint maga a BTS.

!Fő történet befejezve, már csak kiegészítők lesznek! Mi lenne, ha egyszer csak arra ébrednél, hogy nincsenek emlékeid, még a nevedet sem tudod, de egy híd közepén fekszel, a hátadon pedig angyalszárnyak tündökölnek? Az egyik BTS taggal pontosan ez történik, és így belecsöppen egy szeretettel vagy éppen szerelemmel teli világba, ahol az angyalok a főszereplők, a szárnyaik fehérsége pedig pusztán csak egy szín. Vagy talán mindig is a részese volt ennek a világnak? A Wings album szolgáltatta az alapot, imádtam a szóló videókat és egyből megszületett ez a történet.

Mindenki tudja, hogy mikor volt 2015. November 13-a. Péntek 13. A párizsi terrortámadás napja. Megéltem. De el nem felejtem. Engedd el, felejtsd el, békélj meg. De én csak a föld alatt nyugszom meg. Visszhangzó emlékek darabjai szállnak a levegőben, meg-meg érintve sebzett lelkét a haldoklónak. Megnyugvást nem hoz, csak frusztrál és provokál. Kegyelmet, ennyit kértem. De nem kaptam meg. --- Lassan egy éve parkolópályán. Sajnálom. ~ a szerző ©: Creative Commons - Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! ©BSunburst