- Rendben. Tulajdonképpen miért is vagy itt? Hogy érzed magad? Mesélnél nekem valamiről? Bármiről, ami csak eszedbe jut. - Piros. Piros. Piros. Piros. Piros, mint a pipacs. - gépiesen ismételgetek szavakat. Ezt kell csinálnom ahhoz, hogy teljesen elmebetegnek tűnjek. - Tessék? Szereted a piros színt? Vagy a pipacsot? Miért ismételgeted ezt? - La-la-la..la. laa..- éneklem olyan magas hangon, amilyenbe még én is beleremegek. Úgy látom ezzel sikerrel jártam, mert a nő köszönés nélkül megy ki a szobából. Valószínűleg gumiszobába fogok kikötni. Hé! Hiszen már most is ott vagyok. Lassan tényleg kezdek megbolondulni. Ez azért vicces. Egy pár hónapja vagyok itt, ő a negyedik pszichológus, akit becsaptam és rekordidő alatt gumiszobába fognak küldeni. A mai nap után, amit ezzel a nővel töltöttem és amilyen hülyének tettettem magam, soha nem fogok innen szabadulni. Így lesz a legjobb. Ezt kellett tennem. Egy elmegyógyintézet falai között senki nem tud majd információkat kiszedni egy „elmebetegből". Most már mindenki biztonságban van, aki számít. És ez a legfontosabb.

Vajon mit tesz a tizenhét éves Virginia Ramsey, mikor egy autóbaleset következtében meghal barátja, Cash, aki a lány képzeletével játszva halála után is jelen van. Minden lépését követi, beleszól a lány életébe, s abba, mi a jó és mi a rossz. Vajon túl tud lépni rajta valaha? És miért lenne bűn, ha a válasz igen lenne? "Emlékszel? Utolsó beszélgetésünket egy száguldó mentőautó szirénája szakította félbe. Megijedtem, mint mindig ha valahol a sziréna felhangzik. Pedig akkor még nem tudtam, hogy számomra és számodra nagyobb veszély nem jöhet, mint hogy elhagyjuk egymást. Azóta sem feledtem el azt a délutánt"

† Vadul remegő, vértől ázott kezemmel nyúltam a könyvhöz, aminek első lapján egy hatalmas vörös foltot hagytam. Ujjaim közé vettem a kék tollat, majd lassan a papírra helyeztem. Megráztam a démoni hangoktól dübörgő fejemet és meghúztam az első vonalat a bőrbe kötött pokolban... † Written by: @Weirdxgirlx & @Ancyxx Cover by: @nightskyluke

Megvan az az érzés, hogy mindenki utál? A szüleidet nem érdekled. Az osztálytársaid piszkálnak. Nincsenek barátaid. Egyedül vagy. Magadra ismertél? Lisa Roberts pontosan ilyen életet él. Egy kis csavarral. Ha kíváncsi vagy, indulj olvasni! Káromkodás előfordulhat!

A mai világban az emberi élet semmit sem ér. Olyan, mint egy porszem, mellyel a természet kedvére játszadozhat. Dobálhatja, felrepítheti, földhöz vághatja, elrepítheti és visszahozhatja. Bármit meg lehet tenni, csak egy kis hatalomra és befolyásra van szükség. Én bármit megtehetek. De vajon ez elég a boldogságomhoz? Soha sem kellett küzdenem. De én meguntam a kényelmes életet. Káromkodás előfordulhat.