DorinaSipos olvasólistája
5 stories
Örökké élni fogunk by FilipBorostyan
FilipBorostyan
  • WpView
    Reads 34,581
  • WpVote
    Votes 4,030
  • WpPart
    Parts 21
Husz év alatt, ötször öltöttem magamra a gyász színét és ötször kellett elbúcsúznom egy barátomtól. Öt élet, öt halál és öt szellem, akik álmaimban kisértettek. A hatodik temetésén már nem voltam, mert a hatodik én voltam...
Egy lányról by JasmineXucla
JasmineXucla
  • WpView
    Reads 8,074
  • WpVote
    Votes 353
  • WpPart
    Parts 12
Minden fiú Őt akarta.
Drogbáró | ✓ by PCStefany
PCStefany
  • WpView
    Reads 854,476
  • WpVote
    Votes 47,805
  • WpPart
    Parts 36
Mit is vár egy átlagos rendőr egy átlagos hétköznaptól? Tekintettel arra, hogy nemrég esett ki a suliból, nem sokat. Egy újabb tíz órás műszakot az irodában, telefonbetyárokkal és öreg nénikkel, akiknek ellopták a pénztárcáját. Ha szerencséje van az embernek, a kollégák megkínálják fánkkal, vagy kávéval. Ha nincs, akkor unottan ücsörög a székében, míg ki nem küldik az utcára. Pandora Nolan az első éles bevetésén már rögtön bajba keveredik. Elég nagy meglepetés éri, amikor egy sötét szobában ébred, megbilincselve. "Azon kaptam magamat, hogy füves cigi szaga terjeng a házban, maffiózók sörözgetnek a konyhaasztalnál és egy idióta, idegesítő, bunkó, zsémbes... Khm, szóval egy drogbáró horkol a folyosó végén lévő hálószobában. " A Törvényen kívüliek-sorozat része. (c) 2016 - 2017 @PCStefany
Utazás és más drogok | Befejezett ✔ by AnnaKiss2
AnnaKiss2
  • WpView
    Reads 2,974
  • WpVote
    Votes 246
  • WpPart
    Parts 24
"Írok. Hátha így elfelejtelek. Hátha így felejtelek el." Simon Márton (megjegyzem így senkit sem tudsz elfelejteni) Előre is elnézést kérek a helyesírási hibákért. 'Láttam, hogy gondolkodik mit tegyen, de végül felállt és befeküdt mellém, a tisztes távolságot egy picivel átlépve. Lassan elnyomott az álom a nap képeit nézegetve. Közelebb csúsztam Kornélhoz, aki nem szólt semmit. Miután már a fejemet sem tudtam tartani, ráhajtottam a mellkasára és elaludtam. Hajnali kettőkor valaki hatalmasat dudált az utcánkban, oly hangosan, hogy felébredtem rá. Meglepő módon Kornél nem a földön feküdt, hanem mellettem az ágyon. Nem ölelt át, nem volt a nagykiflim. De ott feküdt mellettem az ágyon velem, nem pedig a földön egyedül. Melegség járta át a testemet. -Csak egy barát mi?-suttogtam mosolyogva. Felé fordultam, kócos, világos barna haja szanaszét állt és még álmában is mosolygott.'
the journal - h.s. (hungarian) by velkymirtill
velkymirtill
  • WpView
    Reads 137,976
  • WpVote
    Votes 6,947
  • WpPart
    Parts 83
"Arra rájöttél, hogy egy napló nagyonis személyes dolog, ugye?" A hangja érdes, mély és fenyegető volt, késztetett, hogy egy lépést lépjek hátra félelmemben, amikor folytatta, "úgyhogy az egyetlen kérdésem, hogy mi a faszt állsz az enyémmel?" eredeti író: arietem