"- Szörnyeteg vagyok. - Láttam űrlényeket lerepülni az égből. Banner dühöngő zöld óriássá tud változni. Rajtad már meg sem lepődök." Miután a Bosszúállók sikeresen megmentették a bolygót New Yorkban, Tony azt hitte, az egyetlen problémája az álmatlanság lesz, pánikrohamokkal megkoronázva. Tévedett. Venus Borsten a semmiből robbant be az életébe és szőke ciklonként végigsöpörve teljesen felforgatott mindent. Szükségük van egymásra, ez nem kérdés... Ám a lány múltját sötét titkok és hazugságok övezik, a férfi pedig falat épített maga és a világ közé. Macska-egér játék folyik köztük, de az irányító szerepe egyfolytában változik. Te meddig mennél el egy bizonytalan érzésért? ● | Befejezett történet | ● 2019: #1 werewolf tag alatt #1 owncharacter tag alatt #1 fiction tag alatt #2 vasember tag alatt #4 avengers tag alatt 2020: #1 tonystark tag alatt #5 marvel tag alatt 2021: #1 ownstory tag alatt 2022: #1 avengers tag alatt #1 ownstory tag alatt #1 werewolf tag alatt #1 vasember tag alatt #3 marvel tag alatt 2023: #1 tonystark tag alatt 585 sztoriból <3

Már 10 év telt el Xian Yilling Pátriárkàvá válása óta. A kisfiút Wei Ying elrabolta, majd készítette fel az erőre a nagy hegyi fölgyek mélyén elrejtve. Miközben két másik testvére is felnőtt. Jiang Cheng és Lan Meili mindennap csak abban remenykednek, hogy fiuk nem követi el ugyanazt a hibát.

Itt a folytatása a Fehér lótusznak! Ez már merő kitalácio szoval lehet röhögni is!

A törtenet az animen alapszik, csak bele tettem pár új szereplőt, cselekményt és érzést. Remélem tetszeni fog!

Egy honap telt el mióta Jiang Cheng és Wei Wuxian elhagyta Gusut. Vajon hogy vannak azóta? Együtt lesz ujra a család? Itt megtudod!

- Anya? - fordult hátra a fiú mire én teljesen letaglóztam. Ott állt előttem teljes életnagyságban ő. Egy másik kisfiú szorongatta a lábát. De miért hívta őt a fiú anyának? - Lan Zhan... A - Ling! Gyere ide! - kiáltotta mire a fiú odaszaladt hozzá és mellécsapódva neztek engem.

- Wei Ying! - hallom meg a mély, szelíd hangját. Homalyos minden, de a hangját tisztán hallom. - Lan Zhan... - a hangom halk és rekedt. Már már elhaló. Érzem, ahogy a kezét óvatosan rám teszi majd egy gyengéd csókot nyom a homlokomra. - Ne félj! Kihozlak ebből a pokolból, igérem.

"Rá jöttem, hogy amit irántad érzek, az sokkal több,mint amire gondoltam. De azt hiszem már késő. " Egy újabb Mo Dao Zu Shi fanfiction, remélem tetszeni fog :)

"Ígérem várni fogok rád."

Mosolyogva hajolok le hozz és simogatom meg feje búbját majd magamhoz ölelem. -Anyu, hol van apu?-kérdezi szomorúan. Szemeim könnybe lábadnak. -Apunak most dolga van. De hamarosan haza fog jönni. Ne aggódj.-adok puszit az arcára. Tekintetem az égre szegezem. Ajkaimat pedig vonallá préselem. Csak is egy gondolat jár a fejemben: Siess haza Lan Zhan!