-Vámpír...-ismételte mély,szinte démoni hangon.A kedves,vidám,Jimines hang sehol sem volt.A szemében minden báj és szeretet vér vörös gyűlöletbe fulladt.Mellém lépett,majd megragadott és magával szembe fordított-Vámpír mi???!Egy gonosz szívtelen vámpír,aki a pokolból jött?!Akkor lássuk!-ezzel az ajtónak lökött. ×BTS fanfiction× ×Vampires×

"Hey babe!„Ennyivel kezdődött minden..... 2016.08.27 #8 IN IFJÚSÁGI IRODALOM 2016.09.07 #3 IN IFJÚSÁGI IRODALOM 2016.10.13. #2 IN IFJÚSÁGI IRODALOM ©dollyswap

A Néma szépség folytatása... Van, hogy mérges vagy az életre. Csak úgy eleged van mindenből és mindenkiből. Az életedet nézed és össze akarsz benne törni valamit. Talán az egészet. Te sem tudod, csak hogy amit eddig építgettél magadon most a kukába kívánod. Félsz bármit is a kezedbe venni mert félsz, hogy összeroppantod, úgy ahogyan a világ is téged. Ezt érzi Lív mióta ismét felbukkant egy régi arc az életében. "Kemény a világ és mi mind törékenyek vagyunk. Törékeny üvegek amik minden nap megrepednek a világ kemény falai között."

- Azt hittem, a rosszfiúk nem lesznek szerelmesek. - Én is. - Ő csak bajt csinál, nem szerelmet.

-Miért nem beszélsz? -írta le egy lapra amit imént tépett ki a füzetéből. A kockás lap, amit a matematika füzet hátuljából szakított ki hatalmas nagy sebességgel, most csak úgy gyűrődött hatalmas kezei között. -Mert nincs mit mondanom -firkantottam oda unottan, bár belül mosolyogtam. -Miért van rám ilyen hatással? -Kérdeztem magamban. -Mióta nincs mit mondanod? -Írta vissza majd bele nézett a szemembe. Nagyot nyeltem és írni kezdtem. -Hat éve. "A bizalom olyan, mint egy tükör: ha eltörik, megjavíthatod, de a tükörképen akkor is látod majd a törést."

...Talán ha tudtam volna, hogy az időnk véges, sosem engedlek el a karjaim közül. Hiszen mindent Te jelentettél nekem! Csak melletted voltam képes létezni, és miután elmentél, most, hogy már nem vagy, haldoklom...fuldoklom a hiányodban. Mert nem vagy Te, én pedig nélküled, hogyan is lehetnék?

Megvan az az érzés, hogy mindenki utál? A szüleidet nem érdekled. Az osztálytársaid piszkálnak. Nincsenek barátaid. Egyedül vagy. Magadra ismertél? Lisa Roberts pontosan ilyen életet él. Egy kis csavarral. Ha kíváncsi vagy, indulj olvasni! Káromkodás előfordulhat!

,,- Maradnod kell! Szüksége van rád, hiszen szeret, és te is szereted - mosolyodott el halványan, aztán végig simított az arcomon - éreztem,hogy tényleg velem van. - Nem! Én téged szeretlek... Veled akarok menni! - zokogtam fel fájdalmasan, bal kezemet a mellkasomra szorítva. A szívem egyre erőtlenebbül vert, és a torkomban lévő gombóc miatt alig kaptam levegőt. Azt akartam,hogy végre vigyen magával. Úgy éreztem,hogy nem tudok tovább nélküle élni - Megígérted,hogy magaddal viszel... Kérlek! Nem bírom tovább nélküled.. - Sajnálom(...) Nem tehetem - rázta meg a fejét, szomorú mosolyra húzva ajkait - Tudom,hogy szereted.. Pont úgy nézel rá,ahogy egykor rám is néztél."

Elisabeth McDry a Függetlenségi háború közepén nő fel. Miután apja és két bátyja- George és Phil- az apjukkal hadba vonulnak, három kicsi testvérével- Charlotte- tal, Johannes- sal és Clarával- kényszerül elbújdosni a közeli erdőben. Azonban amikor legjobb barátnőjét- Florance-t- megölik rájön, hogy cselekedniük kell, mert az életük veszélyben van. *Néhol felkavaró tartalom, szereplők halála.*