Ide mi is kell?xd

Úgy gondolom, a cím elmondja a lényeget. „Mint tudjuk, az egy tévedés, hogy Elisabeth lett a címe a musicalnek. Ez jött be, frappánsan szólt. De hát ha megnézzük, nagyon jól láthatjuk, hogy kiről szól a darab... Ha Halál a címe, nem jöttek volna el rá annyian." Szabó P Szilveszter

Hi guys! Unalmamban szoktam írni és egyáltalán nem sértő szándékúak a fejezetek hihi. Semmi valóságalapja csak annyi, hogy imádom a könyvben szereplő személyeket🤪

3 éve halott vagyok...3 éve szerelmes vagyok abba aki elvette az életemet. A Halálba. Lehet őrülten hangzik, de ámulva lesem minden kívánságát, míg ő más után sóvárog...Elisabeth után.

Rövid történetek Szilveszter szereplésével. Senkit nem szándékozom megsérteni, ez az egész köszönőviszonyban sincs a komolysággal. Szilveszter itt ábrázolt jelleme, és sok szituáció esélye eltérhet a valóságtól, sőt, el is tér. Ötletekkel lehet bombázni, főleg kellően betegekkel.

Van egy férfi. Ez a férfi az apám lehetne, és azt sem tudja igazán, hogy létezem. Nem ismer. De valahol, egy másik idősíkon, valahol, ahol minden más... Lehetett volna. Mert minden lehetett volna.... Nem? Légy üdvözölve lehetetlen vágyaim és tévképzeteim gyűjtőhelyén "- Tudom, hogy tudod ki vagyok - mondta egyenesen a parázsba bámulva. - Felismerem, ha valaki szívgörcsöt kap a látványomtól. Te pedig nem is kicsit kaptál azt. - Oh - Ennyi volt az, amire akkor futotta tőlem. Minden eddigi erőlködésem feleslegesnek bizonyult. Soha nem terveztem, hogy színész leszek, de most bebizonyosodott mennyire csapnivaló is lennék. - Én... - Teljesen elakadt a szavam. Mi lenne most a megfelelő reakció? Soha nem voltam a kommunikáció mestere, most pedig minden szegényes tudásom cserben hagyott. Ismét csak csöndben vártam, mit fog mondani. A szerencsétlenség mintapéldányának éreztem magam. - Nyugalom. - A hangja lágy volt, már-már vigasztaló. Biztosan látta mennyire kétségbeestem. Nyitott könyv voltam számára, s ez egy kicsit megrémisztett. - Nem eszem embert... általában. "

- Shin te utolsó kis ringyó!- fakadok ki. Nem kezelhet így. Én nem a kibaszott kuncsaftja vagyok. - Annyira gyerekes vagy Dora...- a lekezelő stílusa az őrületbe kerget- azt hittem tudtad, hogy mire vállakozol. - Tudod, az a legviccesebb, hogy én is!- felveszem a pólóm, majd kiviharzom a lakásból. Idióta. Annyira utálom.

Kellemetlen egy érzés napról-napra halál félelemmel a gyomromban felkelni, de túl sok választásom már nincs, hiszen innen kijutni képtelenség. Amikor azon lennék, hogy elszökjek az ajtó vagy zárva van, vagy olykor nyitva, és akkor elfutok, de megerőszakolnak egy templomban. Jó arány, nem? A mai napom is elkezdődött, tehát újabb lehetőséget kaptam az "éljük túl a bishi-világ vérszívó isteneinek ádáz támadásait" napirendi pontban való tökéletes teljesítésre. Hát essünk neki!

Szeretnél belepillantani a Sakamaki testvérek magánéletébe? Most megteheted. Ha velünk tartasz a kacskaringós úton, North Whitepalace lesz a kalauzod, aki akarata ellenére keveredett bele unokatestvérei életébe. Nem kedveli a kialakult helyzetet, de vámpírhercegnő lévén elviseli azt, viszont cserébe elvárásai vannak. Mindezt megelőzi az egyetlen cél, amiért saját életét is vásárra viszi; megtalálni azt a bizonyos személyt. Egy gyilkost. *** Ha felkeltettem az érdeklődésedet az ízelítővel, akkor olvass bele :) Remélem elnyeri a tetszésedet kedves Olvasóm! A fanfiction a Diabolik Lovers c. visual novel alapján íródott. Aki nem ismeri az animén kívüli szituációt annak SPOILERES lehet az írásom! Ennek ellenére a saját ízlésem szerint alakítom a történetet, kissé egyedi :D de a lényeg benne van, a mi kis vámpírjaink.