Ádám egy gimnazista fiú akinek van egy nagy titka. Kiskorától kezdve alig voltak barátai és ez a középiskolában sem változott. Viszont mikor 10. osztályba kerül sokminden megváltozik az életében.... ••••••••••••• Helyenként: 16+ , 18+

A történetben megtalálhatók trágár kifejezések, vagy akár +18! (A címmel nem szeretném megbántani a melegeket!)

James felémgördült és vadul megcsókolt. -Szeretlek Aaron- suttogta fülembe, mire engem kirázott a hideg. Egy hangra lettünk figyelmesek, majd kinyílt az ajtó és belépett Lily: A barátnőm.

"-Szia Babyboy, nem lenne kedved játszadozni? - kacsintott Alexander mogyoróbarna szemével. Ennek a gesztusnak köszönhetően, akaratom ellenére élesebben szívtam be a levegőt, ami neki is feltűnt - mi az? Csak nem tetszik az ajánlat? - kérdezte tettetett meglepődéssel, mire a társaival együtt egyszerre nevettek fel. - Miért nem a lányoknál próbálkozol? - motyogtam miközben a cipőmet kémleltem. - Csak azért - fogta meg a vállam és neki nyomott a szekrénynek - mert úgy tudom, előző szünetben te is ajánlkoztál volna, vagyis Mianak azt mondtad, de lehet csak Dave hallotta rosszúl - suttogta a fülembe. Nem tudtam mit mondani csak a kelleténél nagyobbat nyeltem. Hallottak minket. - Na mi van? Megkukultál? - cirógatta meg az arcom vidáman Alexander. - Pedig nincs is betömve a szád csak a vassal - vágta rá kapásból Dave, mire az egész banda hangosan kezdett nevetni." "Ezt nem értem - léptem megint közelebb hozzá. - Kilencedikben jó voltam baszogatni, most jó lennék megbaszni...Csak egy baj van ezzel, nem vagyok egy hímringyó, hogy fűvel-fával összefeküdjek. Azt ki kell érdemelni - közölte a szemembe nézve. Vettem a célzást. Szóval küzdjek meg érte, hogy elhigyje tényleg többet akarok. Én benne vagyok. - Ki kell érdemelni? Mondd meg mit tegyek és megcsinálom - vágtam rá magabiztos mosollyal. - Hagyj békén - közölte komoly arccal és megpróbált ott hagyni."

Byun Baekhyun egy méltán híres esküvőszervező, akit nem riaszt meg a rengeteg munka és a hisztis menyasszonyok hada. Hősiesen helyt áll, egészen addig amíg egy akaratos nőszemély ki nem jelenti, hogy neki rá van szüksége, mert senki más nem képes megszervezni az esküvőjét. Csak épp az a colos férjjelölt...

Első yaoi írásom. Két jó barát. Két tini srác. Egy megszakított barátság. Az élet úgy hozza hogy hosszú idő után újra találkoznak. Aizawa Kou első éves középiskolás, lassan félév tanulás ezerel (vagy nem) és még valami egy új osztálytárs érkezik. Aki nem más mint az 5 éve nem láttot gyerekkori barátja. Akivel barátságuk kudarcba fuladt. Yukine Natsume aki gyerekként lányosan nézet ki szüleivel el költözöt barátját ezel magára hagyva. Hogy mi lesz az imáron jó képű Yukine és Koharu sorsa? Ki békülnek? Esetleg több is lesz köztük mint barátság? Mindent meg tudtok ha el olvasátok

Álmodtál már igazán rémeset? Amiben úgy szenvedsz, mintha a Purgatóriumban lennél? Ahol, ha megcsípted magad olyan volt, akár a való életben? A szörnyekkel körülvett világról? Amiben minden perc egy örökén át tartó fájdalmas haldoklás? Nem? Szerencséd... Én sem álmodtam ilyet. Én benne élek...

Louis Edward Tomlinson a másoknak uralkodó, Harry William Styles-nek csak a megtestesült átok. ,, - Szeretlek!- suttogtam, de megbántam egyből tettemet. Az őszinteségemért fogok egyszer meghalni kezei által. - Szeress csendben! - rúgott a kék-lila foltos bordáim közé, amitől egyből felköhögtem. A vér íze beborította számat, egyaránt a fényes járókövet, ahol szinte lehet látni tükörképed. - Most nézd meg mit csináltál! - keze megtalálta hajamat, amivel lerántott a padlóra - Nyalhatod is fel, szolga!" Kezdés: 2k180624

Hol volt, hol nem volt, élt egyszer két herceg Namerh virágzó földjén. Egyikük mindentől megfosztatott, a másiknak egyszeriben az egész világ az ölébe hullott. A sors azonban szeszélyes boszorkány: egyszer ad, másszor elvesz. Hat évvel később a nincstelen herceg elnyeri a trónt, és csupán az apja bosszúvágyát hagyja hátra a másik számára. Mégsem tudnak megszabadulni egymástól: egy képtelen jegyesség egy időre egymáshoz láncolja őket. Lewisban forrong a düh, a kétségbeesés és az önutálat. Kornelt egy durcás fiúcska és a bonyolódó államügyek nap mint nap új próbatétel elé állítják. A két herceg mindeközben szinte észrevétlenül kerül egyre közelebb egymáshoz. Lewis von Seföld nem kegyetlen, mint az apja, nem ártatlan, mint a bátyja, és sosem lesz olyan nagyszerű, mint Namerhi Kornel. Itt az ideje, hogy kiderítse, ki is ő valójában. Még akkor is, ha mások szemében talán örökké csak a másik herceg marad. Írói megjegyzés 1: Figyelem! Slash történet. Tehát itt bizony fiú fiút szeret. Ha nem szeretnéd elolvasni, ne olvasd! De tényleg ne! Írói megjegyzés 2: Ez a történet nem irodalmi értéknek keletkezett. Néhol butuska, esetlen, idealista, logikátlan... A fő célom annyi volt, hogy írjak valamit, ami néhány kalandot követően boldog véget ér.