A Néma szépség folytatása... Van, hogy mérges vagy az életre. Csak úgy eleged van mindenből és mindenkiből. Az életedet nézed és össze akarsz benne törni valamit. Talán az egészet. Te sem tudod, csak hogy amit eddig építgettél magadon most a kukába kívánod. Félsz bármit is a kezedbe venni mert félsz, hogy összeroppantod, úgy ahogyan a világ is téged. Ezt érzi Lív mióta ismét felbukkant egy régi arc az életében. "Kemény a világ és mi mind törékenyek vagyunk. Törékeny üvegek amik minden nap megrepednek a világ kemény falai között."

-Miért nem beszélsz? -írta le egy lapra amit imént tépett ki a füzetéből. A kockás lap, amit a matematika füzet hátuljából szakított ki hatalmas nagy sebességgel, most csak úgy gyűrődött hatalmas kezei között. -Mert nincs mit mondanom -firkantottam oda unottan, bár belül mosolyogtam. -Miért van rám ilyen hatással? -Kérdeztem magamban. -Mióta nincs mit mondanod? -Írta vissza majd bele nézett a szemembe. Nagyot nyeltem és írni kezdtem. -Hat éve. "A bizalom olyan, mint egy tükör: ha eltörik, megjavíthatod, de a tükörképen akkor is látod majd a törést."

Olyan átlagos vagyok. Kajak, semmi különleges sincs bennem. Reggelente felkelek, megnézem magam a tükörben, hallatok egy ilyen 'bahhw' hangot, felöltözök, megint az a hang, de rúzsozás közben mindig elnevetem magam. Szóval abszolúte semmi. De milyen érdekes, hogy a szívem olyan hatvankilenc módon összetörhet. Nagyon nem átlagos.

Mit is vár egy átlagos rendőr egy átlagos hétköznaptól? Tekintettel arra, hogy nemrég esett ki a suliból, nem sokat. Egy újabb tíz órás műszakot az irodában, telefonbetyárokkal és öreg nénikkel, akiknek ellopták a pénztárcáját. Ha szerencséje van az embernek, a kollégák megkínálják fánkkal, vagy kávéval. Ha nincs, akkor unottan ücsörög a székében, míg ki nem küldik az utcára. Pandora Nolan az első éles bevetésén már rögtön bajba keveredik. Elég nagy meglepetés éri, amikor egy sötét szobában ébred, megbilincselve. "Azon kaptam magamat, hogy füves cigi szaga terjeng a házban, maffiózók sörözgetnek a konyhaasztalnál és egy idióta, idegesítő, bunkó, zsémbes... Khm, szóval egy drogbáró horkol a folyosó végén lévő hálószobában. " A Törvényen kívüliek-sorozat része. (c) 2016 - 2017 @PCStefany

Egy lány aki az előző iskolájában egy senki volt. Aki barátok nélkül tengette mindennapjait.. A lány aki a gólyatáborban végül magára talál. #belső szemszög# ---------------- Többszörös első helyezet❤❤

Nem tudom, hogy ki hogy van vele, de szerintem nincs annál észveszejtőbb, mint itt ülni a pláza vécéjén egy terhességi tesztel a kezedben, tizenhét évesen, úgy hogy előtted az élet de te attól félsz, hogy mindent elcsesztél, ráadásul azt sem tudod ki az apa, vagy hogy mikor estél teherbe....hát én velem pont ez az észveszejtő dolog történik éppen.

Mi is a legfontosabb egy kapcsolatban? A hűség? A kitartás? A szeretet? Vagy a bizalom? Nos, Avery és Sam életében egyszer csak megszűnt létezni ez a pár fogalom. Pontosabban, Samuel a földbe tiporta őket. A végzős év után a kapcsolatuk kudarcba fulladt, de annyira, hogy Avery szíve szilánkosra törött, a fiú pedig sosem tudott utána a szemébe nézni. Szilveszter éjszakája. Ismerős, nem? Most sem alakult minden úgy, ahogy szerették volna, de annyira, hogy a kapcsolatuknak is véget vetett ez az este. Ám a fájdalmas szakítás után az egyetem még is csak ott kavar bele az életükbe, ahol csak tud, és kell, és akaratlanul is egymás közelébe hozza őket. Averyt ugyanis nem veszik fel a kollégiumba, Sam pedig véletlenül pont lakótársat keres az apartmanjába. Így hát a fiú mindent megpróbál, amivel megmelengetheti újra Aves jéggé fagyott szívét. Még az olyan elcsépelt dolgokat is, mint a párterápia. Kettejük harca újra megkezdődik egymás ellen, és egymásért. [ ♡ ♡ ♡ ] Első rész: A Szüzek Köre (Érdemes elolvasni ezelőtt, mert így a folytatás nem mindig érthető) (c) @PCStefany -Wattpad; 2016-2017.

Mióta az eszemet tudom, ismerem őt. Mióta az eszemet tudom, szeretem őt. Eleinte csak mint barátot, aztán mint pasit, aztán... Aztán elsodródtunk egymástól. Sokszor kerültünk szembe egymással az eddigi életünk folyamán, és az Élet számos lehetőséget adott számunkra, de mi mindig elszalasztottuk. Vajon képesek leszünk valaha is egymásra találni? Vajon összeszedem valaha is a bátorságom, hogy elmondjam neki, a tetteinknek következménye lett? Igen, ez a bizonytalan ember vagyok én, Kimberly Richards. 23 évesen is csak azon tudok rágódni, mi lett volna, ha? De az én szerencsém is múlandó, mert a Sors megelégeli a bénázásom...