- Azt hittem, a rosszfiúk nem lesznek szerelmesek. - Én is. - Ő csak bajt csinál, nem szerelmet.

A szobám falának döntött váratlanul, és nem engedett semerre. Nem kellett volna felhúznom, mert tisztában vagyok azzal, hogyha egy démonivadékot felidegesítünk akkor az a halálfia vagy lánya... De ő csak nem bánt, bár azért jött a Földre eredetileg, hogy megöljön, de ez megváltozott, asszem. Bízok benne ,nem értem miért, de a megmentésem óta áll fenn ez az opció. Êrzem, hogy a démoni énje háttérbe szorul, mikor velem van. Megváltoztattam, ahogy ő is engem... - Rowen! Értsd meg, hogy nem lehet. Ez az egész kezdetektől fogva megvan írva. A mi szerelmünk tiltott, mint az is, hogy találkozzunk vagy éppen beszéljünk.- magyaráztam el nagyjából húszadszorra ugyanazt, de Rajta csak a laza mosoly ült, amit legszívesebben lemostam volna az arcáról. Jellemző. Sose tud komoly lenni, még akkor se, ha valamiben szerepet játszik. - Aves, szerintem te nem vagy tisztában azzal, hogy mi van kettőnk között. Magasról leszarom, hogy mit írnak elő a redvás angyalok és démonok. Senki nem keresztezi az érdekeimet, ha én nem akarom. - Ezzel kihívjuk magunk ellen a sorsot... - Túl régóta várok már rád. Ne állíts képzeletbeli falakat elénk, mikor jól tudod, hogy nem számít.- próbálna hozzámérni, de a védőnyakláncom megakadàlyozza. - Miért teszed ezt? - Nem érdekel az Ősök maszlagja, vagy Lucifer haragja, mert szeretlek. Ősellenségek vagyunk, de az nem szàmít. - Ne mondj ilyet, Rowen!- szólok rá. - De nem hiszed el. - Máshogy is bebizonyíthatnád.- oldom el a nyakláncom, amit eldobok a másik irányba. Rowen szemei felcsillannak. - Például...így?- hirtelen megcsókol, és körülöttem megszűnik a világ azonnal. Azt hiszem végérvényesen is beleszerettem Rowen McCunelly- be. De hogy lehetnék együtt ha ő a Sátán csatlósa én meg Isten hírnőke? Vele akarok lenni, de hogyan, ha ezeréves múltunk az ellenségeskedésen és háborún alapszik? Győzhet- e az igaz szere

„Naaa ki fog egész nyáron a legjobb barátnőjénél lakni? Hát én! Chloe Johnson! Úgy ám!" Chloe nyara mesebeli álomként indul. Szülei hosszas könyörgés után megengedik, hogy lányuk a világ másik felén élő barátnőjénél, Harper-nél és annak családjánál töltse a nyarat. Ám Chloe nem számol Harper irtó helyes bátyjával, Noahval és annak barátaival. Noah, Lucas, Aiden , Jackson és Hunter maga az Adonisz-gang élő, és lélegző megtestesítői. Kivétel nélkül az összes átvehetné egy Calvin Klein modell helyét feltűnés nélkül. Ez az ötös plusz a lányok, Harper és persze Chloe igyekszenek minél felejthetetlenebbé tenni a nyári vakációt, de közel sem sejtik mi fog történni baráti körükkel a nyár végére. Mert, ugye a nyár véget ér. És Chloenak egyszer haza kell mennie... Vad bulik. Éjszakai akciók. Elvetemült csínyek. Szabadság. Barátok. Szerelmek... Egy mesebeli nyár, szabadon egy másik világban a baráti társasággal ... Mi kell ennél több?

- Kedvelsz? - Talán... kedvellek - mosolygok. - Szeretsz? - kérdezi csillogó zöld szemekkel. - Kedvellek - ismétlem. - Én, akkor is szeretlek! - hajol közelebb. Saját történet! Minden jog fenntartva! Saját felelősségre olvasd! Bármi féle egyezés, csupán a véletlen műve! Tartalmazhat +18-as jelenetet, erőszakot és alkoholt!

Egy lány, aki elveszti a családját, de megtalálja a szerelmet...vele és a barátaival pedig nem lesz szomorú gyászoló, hanem egy életteli vidám lány...

A költözéssel kezdődött minden.

Zoe Peterson vagyok. Fiatalon magával ragadott a rák. Lehet, hogy beteg vagyok, de nem adom fel.

"-Sárkányok márpedig nem léteznek!-erősködtem. -Te komolyan olyan makacs vagy, hogy még a saját szemednek sem hiszel?-kérdezte Naren nevetve és a mellette fekvő vörös színű hüllőre mutatott. -De...e-ez nem lehet igazi-motyogtam." Axest sorozat 1. #22 in kaland 2017.08.06. #19 in kaland 2017.08.07. #16 in kaland 2017.08.11. #10 in kaland 2017.09.16. #3 in kaland 2018.01.06.

Maya 17 éves és vérfarkas.Bátya Zeck szintén vérfarkas ráadásul alfa. Az erdőben élnek, de a vadászok egyre többször megtalálják őket, ezért úgy döntenek újra emberek közé mennek. De Maya utálja az embereket. Vajon mi lesz ha gimibe megy? Tud magán uralkodni? Meg fog bízni valakiben?

-Miért nem beszélsz? -írta le egy lapra amit imént tépett ki a füzetéből. A kockás lap, amit a matematika füzet hátuljából szakított ki hatalmas nagy sebességgel, most csak úgy gyűrődött hatalmas kezei között. -Mert nincs mit mondanom -firkantottam oda unottan, bár belül mosolyogtam. -Miért van rám ilyen hatással? -Kérdeztem magamban. -Mióta nincs mit mondanod? -Írta vissza majd bele nézett a szemembe. Nagyot nyeltem és írni kezdtem. -Hat éve. "A bizalom olyan, mint egy tükör: ha eltörik, megjavíthatod, de a tükörképen akkor is látod majd a törést."