Egy 4 részből álló, kis "történet", mely lehet, hogy elgondolkodtat, megérint, de az is lehet, hogy nem mond semmit. Nekem ez a véleményem, vagy talán inkább, a legbelső gondolataim, amit nyelvtan órán, az Avenged Sevenfold számait hallgatva, kezdtem írni, majd a következő órán Arctic Monkeys közben megalkottam a második részt is. És végül itthon ülve a kedvenc bandámat, a Black Veil Brides-ot hallgatva, úgy gondoltam illene megírnom az utolsó 2 részt is. És itt az eredmény. Remélem tetszeni, fog, és azt is, hogy a padtársam jegyzetelt azon a két órán, mert nekem az teljesen kimaradt.><

Átírás alatt! Uralkodott felettem, míg végül legyőzött. Láncokkal taszított a mélybe. Kínzó lassúsággal taposott bele, kíméletlenül a lelkembe.

Elég egy pillanat, hogy minden tönkremenjen. Elég egy pillanat, hogy csalódj abban a személyben, akiben mindig bíztál. Elég egy pillanat, hogy az erős lányból, akinek mindig is mutattad magad, aki mindig voltál, összetörté válj. Minden olyan hamar történik, időd sincs felfogni az eseményeket, csak azt érzed, hogy összeroppant a fájdalom, szenvedés. Minden egyes fájdalmas pillanat elől elmenekültem, de most újra ott fogok élni, ahol előtte is. Ugyanaz a lány leszek, aki voltam, de sosem fogom elfeledni, hogy mit tett velem. Sosem fogom elfelejteni, hogy nem volt mellettem, amikor szükségem lett volna rá. Ne várja, hogy kedves legyek hozzá, mert a francba is, az nem fog megtörténni. Bármennyire is fontos volt nekem, már nem az. Fontosságát már akkor elveszítette, amikor más fontosabb volt neki, tőlem.

Ezt a "könyvet" csakis azért írom, mert meg akarom ölni magam. Azt akarom, hogy az emberek tudják, nem játék amit csinálnak. Hány és hány olyan fiatal lánynak kell még meghalnia, aki akàr élhetett is volna? Bazd meg társadalom. Térj végre észhez. Szeretném ha egy kicsit elgondolkodna mindenki miközben olvas. És kérlek, ha egyszer belelapoztál, olvasd el végig. Tudnod kell ami a könyv mélyén lapul. Lényege van, amit megértesz majd.