Ő csak egy meleg fiú a gimnáziumból, aki be akart illeszkedni, de a sok gyűlölködés miatt pokollá változott számára a hely. Egy lehetőség adott volt: jelentkezzen át egy másik iskolába. Hogy milyen érzés antiszociálisként környezetet váltani? És akit legelőször pillant meg, vajon meddig fog bevésődni a gondolataiba...
Ő pedig ott állt előttem. Szemöldökét összehúzva és homlokráncolva sírta el magát én pedig reflex szerűen tártam szét karjaim és öleltem magamhoz. Fejét a mellkasomba fúrva karolt át és szorított magához. Állam a fejére tettem és csak álltunk én pedig hagytam, hogy kisírja magát.
Egy heteró srác és egy transznemű srác megismerkedése, melyből szerelem lesz, de vajon meglesz a boldog befejezés?
Sziasztok! Ebben a blogban a saját történetemet szeretném leírni. Ezzel az lenne a célom, hogy segítsek a többi olyan embernek, mint én, hogy érezzék, nincsenek egyedül és sose szabad megtagadnod önmagad. Ha bármi kérdése van valakinek, bármiről. Nyugodtan írjon, és válaszolok neki
A könyv egy depressziós lányról szól. Ha valaki nem szereti az ilyesfajta történeteket, kérem ne olvassa el önszántából. Köszönöm:)
Két gimnazista fiú akik az elején még csak barátok voltak és a barátságból szèp lassan egyre több lett.
Amikor egy pszichiáter megszökteti az intézet legelvetemültebb, legveszélyesebb betegét, vajon mi vezérli a tetteit? Vágy? Vonzerő, vagy szerelem? Szabadságot kapnak, vagy még nagyobb veszélynek lesznek kitéve? Na de persze, kinek mi a szabadság, és kinek mi a veszély... A rossz fiúk nem játszanak jó lapokkal, igaz...
" - Meg kell tanulnom bízni a sorsban. Abban, hogy akinek mellettem kell lenni, az mellettem is marad. - mondta, és azzal egy forró, kövér könnycsepp gördült ki zöld szemeiből."
