-Te nem vagy normális-nevettem fel kínosan mikor végzett a mondandójával. Ennyit bírtam mondani, majd a 'szobámba' mentem....volna ha nem présel teljes erőböl a falhoz és nem szorítja ki belőlem a szuszt is. -Calum? V-valami baj van?-nyöszörögtem félénken. -Alig fél órája vagy itt, de máris felidegesítesz, ez így nem...
- Öljelek meg, vagy mit szeretnél Hood? - Nekem kellene téged - nézett mélyen a szemeimbe. - Akkor tedd meg - duruzsoltam a fülébe. ( Figyelem! Ezt a történetet CSAK SAJÁT FELELŐSSÉGEDRE olvasd!! ) | befejezett |
Emlékszem minden egyes percre amit vele töltöttem,mert szerettem őt és még mindig szeretem. Psychocoala ©2015
16:32 Tweet sikeresen elküldve 16:47 Puppyhood voted for your story Psychocoala ©2016
-Nos miért is vagy itt?-kérdezte hátra dölve a székében -Anyám eröltette rám. Igazából semmi bajom nincs..-forgattam meg a szemem. -Gondolom nem véletlenül jöttél pszichologushoz. Némán ültem a kanapén. Majd két perc után végre megszólaltam, és elmomdtam az álítólagos problémám. Bármennyire is röhejesen hangzik..
Egy nap mikor hazaértem a suliból a telefonom rezegni kezdett.. Azt jelezte,hogy beleraktak egy bizonyos Twitter csoportchat-be.. Itt megváltozott az életem.. Ha nincs az a csoport akkor nincs ez a 4 fiú akik szebbé teszik a napjaim.. Camille Smith vagyok és ez az én történetem. Copyright@CryWithMeBabe
Minden jog @badlandsmichael-t illeti. Engedéllyel fordítom ezt a történetet!
