__bkn__
Ez a novellaciklus egy belső utazás lenyomata.
Azoknak a hangoknak ad személyiséget amelyek végigkísérnek bennünket az utunkon, még akkor is, amikor szeretnénk elhallgattatni őket.
Sokáig azt hittem az életben Boldogság a cél. Később megértettem, hogy ő inkább vendég, aki addig nem marad velünk, amíg nem tanulunk meg nélküle is élni. És menni, és fejlődni, egyáltalán: létezni.
A szereplők ebben a ciklusban bár fiktívek, az a bizonyos ház, amelyben mozognak, mindannyiunkban ott van.
Ha valamelyikük ismerősnek tűnik, az nem véletlen, talán mostanában épp Kétellyel küzdesz, vagy Remény susogja füledbe megnyugtató szavait.
Bárhogy is legyen, mi emberek különbözőek vagyunk ugyan, de belül mégis egyformák. Mindannyiunk leghőbb vágya a boldogság. Az a bizonyos, nagybetűs Boldogság.