Két klán már ősidők óta harcban áll egymással. Az Akita - a vérfarkasok - és az Osaka klán - a nagy vadászok és varázslók - ez idő alatt már kellően gyűlölt ellenségekké váltak. Amíg a háború folyik, tiltott barátságok szövődnek a színfalak mögött... Egy varázsló lány, Megumi, és egy vérfarkas, Kuro, kölcsönös szimpátiát éreznek egymás iránt és szinte azonnal barátok lesznek, talán még több is. Megumi megkedveli a vérfarkasokat és elhatározza hogy véget vet ennek az ostoba háborúnak. Csakhogy ez nem lesz egyszerű feladat... A lány előtt hosszú út áll, és habár nincs egyedül, de rengeteg kínlódás és harc vár még rá... De vajon tényleg csak a vérfarkasoktól kell óvakodni? A nagy erdő még sok minden mást is rejteget... Persze Meguminak is szembe kell néznie a belső démonaival... Vajon mit rejteget a múlt? Milyen véget kívánnak az istenek Megumi és a vérfarkasok számára? Győzedelmeskednek vagy örök időkre elbuknak? Vajon a kétségbeesés és a gyász sötétséget hoz világukra, vagy végre megtalálják a remény és boldogság fénysugarát? #10 in Vérfarkas: 2018. 04. 14 - 2018. 04. 17

Milena Larson cseppet sem unalmas élete folytatódik! Az ígéretes táncoslány és barátai épphogy visszatérnek a brit fővárosba a vakációt követően, máris bonyodalmak tömkelegébe ütköznek. Barátságok és szerelmek inognak meg, Milli pedig kénytelen mérlegelni. Az a bizonyos döntés, amiről azt hitte, sikeresen elhárította az előző évben, újra felüti a fejét, és a szellem, ami az akadémiára való beköltözésekor fészkelte be magát Milli fejébe, megpróbál kiszabadulni a palackból. Vajon képes lesz 18 évesen helyes döntést hozni, ami egész későbbi életét meghatározza? A történet a "Ketté szakadva" című blog folytatása, a borító pedig FoxWithWings műve :)

Milena Larson megpróbáltatásokkal teli két éven van túl, ezért tűkön ülve várja, hogy végre bekerüljön a Nemzeti Sportakadémia tánc szakjára. Óvodás kora óta ezért dolgozik, és most minden lehetősége megvan arra, hogy elérje az álmait, nem akar másra koncentrálni, csakis a táncolásra. Aztán jön az új város, az új barátok, és valaki, aki felülírja Milena minden korábbi elképzelését. Egy álom. Egyetlen lehetőség. Két út. Létezik helyes döntés? A borítót FoxWithWings tervezte és alkotta meg, ezúton is köszönöm neki :)

Hogy hogyan voltam képes beleszeretni a legkiállhatatlanabb emberbe akivel valaha összehozott a sors? Nem minden az első benyomás. #1 - romantikus 2018/6/23 #3 - romantikus 2018/4/8 © minden jog fenntartva 2017. október 21.

Minden ami fárasztó és retardált --- első rész; Mémek ;; Elkezdődött 2017 őszén Befejeződött 2018 őszén ↘ © 2017, minden jog fenntartva - wattpad, szokecola

About a girl who has a rough time during high school and four boys fix that but one boy in particular (2014)

A felnőttek azt hiszik, hogy nekünk nincsenek problémáink; pedig vannak. A csodálatos borítóért hálás köszönet: @Mithrel -nek

Mit is vár egy átlagos rendőr egy átlagos hétköznaptól? Tekintettel arra, hogy nemrég esett ki a suliból, nem sokat. Egy újabb tíz órás műszakot az irodában, telefonbetyárokkal és öreg nénikkel, akiknek ellopták a pénztárcáját. Ha szerencséje van az embernek, a kollégák megkínálják fánkkal, vagy kávéval. Ha nincs, akkor unottan ücsörög a székében, míg ki nem küldik az utcára. Pandora Nolan az első éles bevetésén már rögtön bajba keveredik. Elég nagy meglepetés éri, amikor egy sötét szobában ébred, megbilincselve. "Azon kaptam magamat, hogy füves cigi szaga terjeng a házban, maffiózók sörözgetnek a konyhaasztalnál és egy idióta, idegesítő, bunkó, zsémbes... Khm, szóval egy drogbáró horkol a folyosó végén lévő hálószobában. " A Törvényen kívüliek-sorozat része. (c) 2016 - 2017 @PCStefany

"Reménnyel telve, szinte vágyakozva nézett rám, amitől jól eső borzongás futott végig az egész testemen. Még közelebb lépett, majd egyik kezét lassan felemelve végigsimított az arcomon, majd megállapodott rajta. Átadtam magamat a megnyugtató érzésnek, és a fejemet kicsit megdöntve belesimult az arcom a tenyerébe. Jól hallhatóan felsóhajtott, ami egy kicsit visszarántott a valóságba. - Nem tehetjük ezt Cameron. - suttogtam lemondóan, és próbáltam elhúzódni tőle, de Ő nem engedte. Az fejemet még mindig tartotta, ám most a másik kezét felemelve két keze közé fogta az arcomat. - Mags, ne csináld ezt. Hiszen az előbb vallottad be, hogy nem vagyok közömbös számodra. Egyáltalán nem. - jelent meg a csibészes mosolya az arcán, ami megdobogtatta a szívemet. - Mindez mit sem számít. - ráztam a fejemet. - Már hogy ne számítana? - kérdezte felkiáltva. - Csak ez az, ami számít. - egyre közelebb hajolt felém. - Semmi más. - suttogta az ajkaimra, amitől pedig teljesen elvesztem. - Sofia. - adtam hangot aggodalmamnak, mire csak megrázta a fejét. - Nem számít. - és amint ezt kimondta, abban a pillanatban lecsapott az ajkaimra."

"- Elég nehéz úgy egy háztartásban élni valakivel, - szóltam közbe - hogy utálod az illetőt. - Nem utálod. A legjobb barátod volt. - Eltaláltad. Múlt idő." Már öt éve, hogy Casey Evans ki nem állhatja Shawn Mendest, és ez kölcsönös. A bizalmas gyerekkori beszélgetéseik leredukálódtak egymást égető megszólalásokra, és a másik megalázására minél több ember szeme előtt. Ha megtehetnék soha az életben, még csak nem is találkoznának többet, de mi van ha ez nem lehetséges? Sőt, mi van, ha szüleik miatt kamaszkoruk végéig kötelesek eltölteni minden otthon töltött idejüket együtt, egy házban? Valószínűleg hatalmas katasztrófa. Teljesen biztos, hogy hatalmas katasztrófa. De a napok, a hónapok telnek, és tizenhét évesen nem tudhatod, hogy a barátaid örökké a barátaid lesznek-e és az ellenségeid, az ellenségeid maradnak-e. Egyszerűbb lenne hagyni az egészet, és nem előhozni a múltat, de Casey sosem volt egyszerű lány, Shawn pedig bármit megtesz annak érdekében, hogy pokollá tegye az életét. Legalább is kezdetekben biztos.