; melyben egy erkölcsteken szerelem a sötétben táncol kifulladásig. ;

11PM

"Sötét szemei ragyogó csillagként villantak fel. Hosszúkás ujjaival felszántotta szőke tincseit, melyek az esti napsugarak hatására arany glóriaként keretezték markáns arcát. Éles tekintetét rám vezette. Sötétvörös ajkait fogai közé csippentette. Átkozódva temette arcát a tenyereibe. - Miért nehezíted meg a dolgomat? Gúnyosan elmosolyodva, hátat fordítottam neki. Válaszra sem méltattam." Az élet egy csalafinta labirintus, nem tudhatod mikor ütközhetsz falba, sem azt, hogy melyik út vezet a kijárathoz. Grace a saját testén tapasztalta meg a fájdalom keserű ízért és a boldogság csendes bizsergését. Az egész kalamajka egy rosszul elsült vitából és magából Howl Rowlandból született. A jóképű, bunkó és kockáshasú Howl Rowlandból.

; a tulipános kert, ahol összeültünk egyszer kiszárad. ;

Amikor először rám nèztèl, az jutott eszembe rólad hogy egy nagyon csendes ès èrzelmetlen vagy. Aztán 2 èvvel kèsőbb. Igen most már bele olvastam ès nem a borító alapján kellet volna ítèlnem. " mennyire szeretsz engem Barbi ??" úgy mondta mintha ez a világ legfontosabb kèrdese lenne.. " tudod Jeff az emberek túl sokat beszèlnek arról hogy mennyire szeretik a másikat miközben ezt megteszik tehetek volna èrte hogy èrezzèk de csak mondogatják.." Jeff csak elhajtott a biciklivel.. kèrdeztem magamtól hogy mi rosszat is mondhattam.. nem èrtettem.

Egy kép, egy gondolat. #8 chicklit okt 16