Matyinak nincs semmije. Egy speciális, varázslényeknek létrehozott nevelőotthonban nőtt fel, három éve azonban el kellett hagynia otthonát, miután betöltötte a tizennyolcat, és befejezte az iskolát, munkát viszont azóta sem talált. Minden vágya, hogy éneklésből élhessen meg, de az utcai zenélésnél tovább még nem jutott az álmával. Szeben kétgyermekes családapa, a felesége éppen ikrekkel várandós, és a munkahelyét is szereti. Mondhatni, mindene megvan, ő mégis többre vágyik. Nagyobb szerepet szeretne adni az életében a zenének, és szeretné megmutatni a világnak a dalokat, amiket írt. Fahéj egy kis virágboltban dolgozik, és éppen próbálja túltenni magát azon, hogy lassan három éve szukkubuszként kell élnie. Egyszer már kapott lehetőséget, hogy megmutassa a tehetségét egy befolyásos embernek, ám pont a nagy pillanata előtt megátkozta őt valaki, akire korábban az életét is rábízta volna. Most úgy érzi, minden reménye oda, sosem fog tudni újra színpadra állni. Kilián kiskora óta szerelmes a zenébe. Olyannyira, hogy a szüleinek és fajának ellentmondva az orvosi szakma helyett egy kis lemezbolt felé vette az irányt, amint kilépett a gimnáziumból. A családja kitagadta, elzavarták otthonról, így egyetlen társasága a hegedűje és egy rendkívül beszédes papagáj. Fülöp egész életében zenélni szeretett volna, a szülei padig mindent igyekeztek megadni neki, hogy ez sikerülhessen. Ők a nyolcvanadik elutasítást követően is tartani akarják fiukban a lelkesedést, Fülöp azonban úgy érzi, a külseje a tehetsége kárára megy, és egy rajta kívül álló tényezőnek hála sosem fogja elérni az álmát. Ricsi csak egy egyszerű pultos a Szivárványos Guppiban. Azon kívül, hogy tizenévesen megtanult dobolni, semmi köze nincs a zenéhez. De amikor a lehetőség érkezik, ki ő, hogy elutasítsa? Hat idegen, hat vágy, és egy tehetségkutató műsor.

Te mit tennél, ha hirtelen kirántanák alólad a talajt? Ha a nagybetűs Élet kapujában állva mindent elvennének tőled, amit addigi életed során kaptál? Ha sosem találnák meg azt, aki ezt tette veled? Kékesy Szeben tökéletesnek gondolta az életét, és soha nem is vágyott többre, mint amit kapott. Egy éve maradt csak hátra a gimnáziumból, amikor egy ismeretlen vérfarkas likantrópiával fertőzte őt és a barátait. A Misztikumügyi Hatóság szerzett nekik tanítót, nyomoztak a támadójuk után, de a tettest egy év alatt sem találták meg. Szeben akkor először érezte úgy, hogy nem elég számára, amit kapott. A tanítás, a képességek, a falkája. Mindez egyre kevésbé érdekelte, ahogy telt az idő. Csak arra vágyott, hogy megtalálja az alfát, aki tönkretette az életét. Ehhez azonban többet kellett áldoznia, mint elsőre gondolta.