Pár pillanatig csak szemeztünk, majd most én szólaltam meg először: - Tudod Mac ezt nagyon elbasztam.... - mondtam lehajtott fejjel. Fel emelte a fejem s így szólt: - Mindketten elbasztuk... - Sajnálom! - mondtam el folytott hangon. Könnyes szemmel bámultam Marcust. Meg akartam ölelni de valahogy nem mertem. Viszont ő meg tette. Szorosan magához húzott és azt suttogta: "Minden rendben lesz"