"- Aaaah! - nyekkent Jungkook fájdalmasan, mire a másik lenézett a csuklóján lévő kék-zöld zúzódásra. Úgy tűnt, mintha valaki össze akarta volna roppantani a csontjait, és Yoongi még ujjak nyomait is felfedezte a sérülésen. Jungkook kihúzta a kezét a másikéból, és csíkos pulóverje végét egészen a ujjai hegyéig lehúzta, habár már felesleges volt elrejtenie a kezét. Az idősebb úgyis látott mindent. " Jungkooknak nehéz gyermekkora volt az apja miatt, és most, hogy kijárta a középiskolát, nem tudja, mihez is kezdjen az életével. Egy nap azonban (konkrétan) összeütközik egy fiúval, akinek mása sincs, csak az álmai. És Jungkook is elkezd álmodozni. Vajon mihez kezdhet egy szegény rapper és egy épphogy 19 éves félárva, akiknek minden reményük az életben a tehetségük? ~ AllyD !!! Figyelmeztetés: Meleg fic, yaoi, családon belüli erőszak, alkoholizmus, homofóbia, angst. Semmi 18+ és nem hal meg senki :D Legjobb helyezés fanfiction kategóriában: #33 Kérlek ne lopj! A történet az én jogaimat illeti :) A borítót készítette: Nagy Renáta Az ő írásait itt találjátok: http://ourstorybts.blogspot.hu/ Nagyon köszönöm a képet! *-*

Hogy milyen, amikor az életed egy monoton és borzalmas fogaskerék ? Mikor rettegésben élsz ? Minden este sírva alszol el ? Minden nap ugyanaz... Vajon egyetlen személy képes megváltoztatni az elcseszett életemet ? Nem, ő csak felforgatni volt képes... _____________________________________ Egy későbbi, érettebb énem nem tudja elhinni, hogy tényleg megszületett ez. Már a shipp sem áll hozzám túl közel. De mindenki kezdi valahol, és sokszor nem vagyunk rá büszkék. Még ha ilyen sok csillagot és megtekintést is kapott ez az iromány, nem érzem, hogy megérdemelné. Ennél vannak sokkal tehetségesebb emberek, akiket fel kellene fedezni. Na de igazság nincs, valószínűleg nem is lesz, az akkori 14 éves énem pedig csak ki szerette volna próbálni magát, hogy ő is tud-e olyan szennyet írni, mint az itteni többség. És hát igen. De nem fogom leszedni, mert ha valakinek tetszik, ki legyek én, hogy megfosszam tőle, meg ha majd egyszer tényleg alkotok valamit, akkor jó érzés lesz látni a fejlődést. (A monológom hosszabb, mint a sztori leírása lol)

Ericàt a 16 èves szűz lànyt katonai tàborba küldtèk szülei hogy viselkedni tanuljon.