Lau_chan99
Naruto, aki fiatalon elvesztette szüleit most egy átlag fiú álcája mögött éli mindennapjait. Kilétét keresztapja azzal a szándékkal titkolja, hogy egyszer mikor Naruto átveszi szülei által hátrahagyott nagy vállalatát gond nélkül tudja majd kezelni. Sasuke aki az Uchiha vállalat fiatalabb örököse és Naruto régi gyerekkori barátja, régen eltávolodott tőle. Félelme egyre erősebb, ahogy vágya is Naruto felé. A másik pedig ugyan ezen okból tartja a távolságot. A történet a két fiú utolsó egyetemi évétől von be minket. Naruto minden porcikáját birtokolná Sasukénak. Sasuke minden vágya, hogy az Uzumaki térdre kényszerítse és elvegyen tőle minden kontrollt ezzel édes mámorba taszítva őt.
Egy pillanatra megszűnik a külvilág, csak a szája, a teste, a lélegzete létezik - az enyém alatt. Aztán...
- WOOOHHOOO!! - egy sikítás, aztán nevetés és pohárcsörömpölés hallatszik bentről, a nappaliból. Mint itt kint ott bent is egy új szintre léptek az események. A zaj hirtelen, mint egy pofon. Megtorpanunk. Sasuke ajkai még az enyém alatt remegnek, de a hangra kissé hátra hőköl. A tekintetünk összefonódik. Az övé riadt, zavarodott, de ott feszül benne valami más is. Vágy. Fenyegetően közel a robbanáshoz.
- Mielőtt valaki más is becsörtet ide, - szólalok meg halkan, kissé rekedten -, menjünk. A szobámba. Tudod... abba. Ahol először elbasztad az életem.
A szemében egy pillanatra riadalom villan. Zavarban van. Édesen, gyönyörűen. A francba is, ez a zavar teszi még kívánatosabbá.
- Azt hittem...- nyögi ki halkan, de a hangja már nem tiltakozik.
Elvigyorodom. Lassan közelebb hajolok hozzá, az ajkaim szinte súrolják a fülét, ahogy válaszolok:
- Hányszor mondjam még el neked? Innen már nincs kiút!
Az egész teste megfeszül, és tudom, hogy eltaláltam. A kezem a derekára csúszik, nem durván, de úgy, hogy érezze: nem kérdés. Ez most megtörténik.
- Gyer