Leorym egy magas, szőke elf aranyló tekintettel kedves mosollyal és mindig pontosan tudja mit akar. Syrax pedig egy izmos, hosszú fekete hajú és zöld szemű sárkány. Csendes, akaratos és utál bezárva lenni. Hogy mi köti össze ezt a két személyt? Csupán annyi, hogy mióta az elfek átvették a világ irányítását a sárkányok úgymond háziállatokká lettek téve és Syrax Leorym ,,kis kedvence". Ezzel viszont az a legnagyobb probléma a sárkány számára hogy ,,gazdája" korántsem olyan kedves mint amilyennek mutatja magát...

A huszonegyedik század vámpírjainak világa, ahol saját társadalmukat kialakítva élnek az emberek között többnyire feltűnésmentesen. Négy klán uralkodik két pártra bomolva: Szabbat és Kamarilla. A Kamarilla felelős a vámpírtársadalom bújtatásáért, akik az emberi életet még tekintik valamire, míg a Szabbat a puszta erőszak híve, akik az evolúció csúcsának tekintik saját halhatatlanságukat. Négy Vámpír Herceg tejhatalmú uralommal rendelkezik a klánok felett, akikről úgy tartják, hogy fajtájuk legöregebbikjei, míg az emberek oldaláról az Inkvizíció próbálja védeni az emberi méltóságot és területeik határvonalait. De mi történik akkor, hogyha egy húszas éveit taposó beteges finn fiúnak lába kél, vámpírrá teszik és masnival a nyakán furikáztatják csak azért, mert porcelán bőre és tejföl szőke haja van? És, ha ezt még keresztezzük avval, hogy a kis masnis Csomag még csak nem is a jó helyre érkezik meg, mert egy alpárian mocskolódó Kalóz úgy dönt, hogy rossz útvonalon szállítják? Oh, ha ti azt sejtenétek... De tudjátok mit? A Csomag elmeséli helyettem. Én leginkább a Szabbat, azon belül is elsődlegesen az Asszamiták klánjába nyújtok egy kis betekintést. Az ott élők lelkébe, ügyleteibe és természetesen "politikájába". Ellenben bármikor bekukkantást nyerhettek egy barátnőm által a Kamarilla határvonalain túlra is: @Carbonara88 művében. Ha esetleg valaki szemfüles, akkor észlelheti azt is, hogy bizony néhány helyszín és karakter megegyezik a két történetben.

Egy részes novella egy fiúról, aki a csillagokkal táncolt. "Amit gondolsz, soha nem az, amit érezned kellene." (A novellához ajánlatos előkészíteni egy kis zsepit!)

Rengetegen azt hiszik, hogy albínónak lenni egy 'áldás', egy gyönyörű adottság... Óriási tévedés! Albínónak lenni szörnyű. Nincsenek barátaim. Hogy miért? Mert albínó vagyok. Kiközösítenek. Hogy miért? Mert albínó vagyok. Megvernek. Hogy miért? Mert albínó vagyok. Utálnak. Hogy miért? Mert albínó vagyok. Bezárva tartanak. Hogy miért? Mert albínó vagyok. Megdobálnak. Hogy miért? Mert albínó vagyok. Nem szeret senki. Hogy miért? Mert albínó vagyok. Más albínókról csak azt látni hogy az emberek ódákat zengenek róluk, meg fényképezik őket... Engem max. akkor fotóznak le amikor megvernek és ájultan összeesek. Csak azért, mert egy kicseszett albínó vagyok! Ha egy pár perces, felüdítő olvasmányra vágysz, akkor javaslom állj tovább, mert nem ezt a könyvet keresed. ;) #1. volt Chicklitben #1. volt fiúszerelemben #1. boysloveban ...és még sorolhatnám.

VKook ff misztikus/romantikus ff(saját) Mindíg is láttam őket, de eljött az a pillanat, hogy már bántanak és engem akarnak. Azzal a tettel az nap talán el indítottam valamit.

❝Szívem ekkor vészesen kezdett bele hangos dübörgésébe bordáim ketrecében: abban a momentumban fogtam fel csak igazán; valószínűleg elraboltak, jót mulatva megkötöztek.❞ 2017. 06. 29. warnings: horror!au, yaoi, smut

"Csak egy naiv gyerek vagy, 'kibe az én szörnyűséges, borzalmakra éhes lényem végtelenül, s talán egészen addig a bizonyos sírkőig beleszeretett. Halálosan. - most nevetsz rajtam, mi?" 2017. 06. 18.

szereplők.: BTS (bandaként) Műfaj: dráma, yaoi. "Fájdalom? Megtanultam együtt élni vele." ➰2017.04.25.-2017.08.22🔐 könyvborítót készítette: @ParkZoJim

Syrax meghalt, az élet viszont nem áll meg. Történetünk szereplői visszatérnek a maguk kis életébe s tovább élik azt. Azóta 5 év telt el. Rengeteg dolog változott, de egy örök: A bosszú és a kegyetlenség, bármi történjék is, az ember szívében marad. A fél évtizednyi békés éldegélés után ismét ideje főszereplőinknek találkozni. Egy új kapocs, egy új ember megteremti a régi környezetet - elég ha tudják, kihez kell kötni azt a személyt. A játszma újra kezdődik és a vége ismét vértől lesz foltos. De kiétől?

"-Doktornő... maga szerint mi a valóság? A nő figyelmesen fürkészte a betege arcát. A fiú állta a pillantását, és mielőtt a másik bármit is mondhatott volna, meg is válaszolta a saját kérdését. - szerintem a valóság az, amiről elhisszük, hogy igazi. Az a mi valóságunk. Lehet, hogy csak a miénk... de a számunkra az az egyetlen." Cassy egy átlagos, tizenhét éves fiú, nem átlagos múlttal, amit talán már el is felejtett. Amikor azonban egy kellemetlen incidens után furcsa dolgok kezdenek történni vele, és körülötte, rákényszerül, hogy olyan ajtókat nyisson fel az elméjében, amiket legszívesebben örökre befalazna. Vagy talán az ajtók maguktól nyílnak ki? Hol végződik a valóság, és hol kezdődik a képzelet? Testet ölthet-e valami, amire sokat gondolunk, és létezhet-e valaki, akit csak mi látunk? Vajon csapdába eshetünk... a saját fejünkben?