~A gyűlölet olyan mint egy drog, és mint minden drog, idővel nem ad semmit, az elvonás pedig fájdalmas folyamat.~ -Csak rád van szükségem, érzed ahogy dobog a szívem, minden dobbanás érted szól. Olyan vagy mint az anyag. Vagy te, meg van a fű, vagy a kis tű, vagy a színes bogyók.. érted? A cucc nélkül sem bírom ki, hát még nélküled?! -Én önző vagyok Taehyung... ▪︎Cím: Addicts (Függők) ▪︎Szereplők: >Kim Taehyung - Taehyung/Tae >Jeon Jungkook - JK/Jungkook >Min Yoongi - Yoongi/Yoongs >Ashley Nicilette Frangipane - Halsey >bandatagok és más idolok - mellékszereplők ▪︎Korhatár: +18 (trágár beszéd, mature tartalom, szexuális utalások, megrázó jelenetek) -de ajánlom a saját felelősséget figyelembe ▪︎Státusz: Fanfiction chap.1- chap.31 befejezett ▪︎Kis leírás: -nem szeretem a leírásokat, mert az emberek az alapján ítélnek könyveket, csak olvass bele, ha szereted a drámát és a szerelmet gyógymódnak találod! Na puszi! ♡♡ (a történetben a 21.sz.-ban történő tinédzser problémákat és saját életem katyvaszait dolgozom fel, egyébként egy zene és egy festményem ihlette - remélem felcsigáztam az érdeklődésedet) ~limmineun

Sziasztok! Ez a történet az Inkább csókolj meg! sztorim folytatása. A főszereplők adottak, és azt hiszem a cím mindent elárul. Szóval ha tetszett az első rész, ebben sem fogsz csalódni.

A mai napig emlékszem rá, hogyan kezdődött ez az egész cirkusz körülöttünk. Emlékszem a fekete bőröndre, az elcsukló, mégis izgatott hangra a kaputelefonban. Ahogy szégyellősen, mégis hatalmas mosollyal az arcán kezet rázott velem. Akkor a tudatalattim üvöltött. - Igen, ő az. Ő itt a végzeted! De az agyam racionális része nem hagyta kibontakozni ezeket az érzéseket. Túl sok seb volt a lelkemen ahhoz, hogy elengedjem magam. Mert ő komoly dolog volt, Őt szerettem! Szerelemmel.

,,Haragom egy kicsit se csillapodott, s az sem érdekelt, hogy az egyik gyereket félrelöktem, csak azért, hogy szembeálljak vele. - Miért kellett ennyire lepontoznod a festményemet? - kérdeztem kiakadva, s szerintem teljesen jogosan. Egy olyan, aki nem ért a szakmához, miért jön bíráskodni? Kicsi választott el attól, hogy megragadjam a felsőjét és közelebb húzzam magamhoz, ezzel is fenyegetőbb stílust felvéve. - Szerintem egyértelmű. Nem tetszett, a tied volt a legrosszabb - rántott vállat, s nézett a szemembe. Egyáltalán nem ijedt meg tőlem, teljesen nyugodtan beszélt, míg én azt hittem, hogy menten agyvérzést kapok. - És mégis mi nem tetszett benne? - kísértettem a sorsot. - Nem használsz színeket - vallotta be mindenféle kertelés nélkül, belőlem pedig akaratlanul is feltört egy hisztérikus nevetés. - Miért? Netán a szivárvánnyal van dolgom? - Annál többel. Magával a színekkel - jelent meg egy mosoly az arcán, de ez csak jobban táplálta az idegesség tüzét bennem. - Tehát a szivárvánnyal - egyszerűsítettem a mondandóját, s most rajta volt a sor, hogy egy halk kuncogásban fejtse ki a véleményét. Ellökte magát a faltól, s közelebb lépve hozzám, kezét a mellkasomra simítva igazgatta meg rajtam a pulcsimat, amit én összeszorított ököllel tűrtem. Ha én ütök először, ráadásul egy olyan személyt, mint ő, akkor biztosan a rövidebbet húzom. - Nem. Látom nem érted... - járatta finoman rövid ujjait a galléromon. - Az a baj, hogy ezek szerint neked a szivárvány jelenti a színeket. Nos, nekem a színek jelentik a szivárványt - nézett a szemeimbe, s akárcsak egy rossz filmben, megszólalt a csengő, így lazán ellépve tőlem elindult a terme felé." ➖➖➖ 📌jikook 📌story by: SanKook 2022.04.17. - 2023.02.04.

miután jimin elmerült a sötétségben, képtelen volt lélegezni... park jimin, a diák, akit senki sem kedvel és az irodalomtanár, akit mindenki szeret. •jikook •depresszió, önbántalmazás, szorongás •short story 2022.02.01. 《befejezett》

Sokan azt gondolják, hogy a balett egy gyönyörű, könnyed táncművészet, de egészen csak addig, amíg meg nem ismerik a pompa és csillogás árnyoldalát. Park Jimin egészen 20 éves koráig csak a balett szépségét tapasztalta meg, illetve a balett által nyújtott sikereket. Tehetséges és szorgalmas volt, így hamar a csúcsra jutott, legalábbis a lehetőségeihez képest a csúcsra. Ám kap egy váratlan, de annál ígérkezőbb lehetőséget, amivel él is, így bekerül az ország legnevesebb és legjobb táncakadémiájára, ahol egy egészen új légkörbe és munkamorálba kerül be, ami nem feltétlen egy pozitív változás lesz. Beilleszkedését egy bizonyos személy nehezíti meg még jobban, aki nem más, mint Jeon Jungkook, egy fiatal és elképesztően tehetséges, ugyanakkor öntelt és beképzelt táncos, aki ki nem állhatja, ha konkurenciája akad. /Yaoi, tartalmaz 16+- os és 18+-os részeket is, valamint trágár beszéd is előfordul benne. A történet csak egy fikció, a valósághoz semmi köze nincs, illetve a SAJÁT ötletem alapján íródott. Bármiféle hasonló könyv a platformon a véletlen műve, ha problémád van, KERESS FEL! FELNŐTT tartalmat tartalmaz, így aki ezt nem szívesen olvassa, illetve nem múlt el 18 éves, és szívesen belekötne ebbe, az legyen szíves, és fáradjon máshova, ugyanis a könyv FELNŐTT TARTALOMKÉNT meg van jelölve, fel van tüntetve!/

Y O O N S E O K. "i'd show you a beast, but he's trapped in my pants."

you told me you loved me so why did you go away?

~2nd Winner in Bangtan Grammys Awards 2019 in the category of Ships~ He was rude. A classic jerk. He was careless. A complete bother. They had only one thing in common. Both would never admit their true feelings. They were poker-faced, and poker-hearted. . . . Will love win over pride? Will it heal or kill? Do opposites attract, after all... . . . STARTED: 11.09.2018 ENDED: 12.12.2018

❝ Úgy kapaszkodott belé, mint fuldokló a mentőövbe. ❞ ➤ Melyben Jimin asztrafóbiás és egyedül Yoongi karjaiban érzi magát biztonságban. ✈ valahol a sötét viharfelhők árnyékában 2019 | nekeresstobbe