[Szürreális mini-sorozat] [befejezett] Sokan félnek a sötéttől és a magánytól. Mások a mélységtől és attól, ami odalent vár. Te mivel találnád szembe magad ezen furcsa sétán az óceán mélyén? * Búvár vagyok. Lent, a sötétben. Egyedül. Van egy küldetésem. * Itt olyan üresnek tűnik a világ, pedig a felszín alatt rejlik minden. * Borítót készítette: @-wanderes

"Az óceán mélyén születtem, sós vizet lélegeztem. Tüzet gyújtottak bennem, majd hagyták, hogy felperzseljen. Villámot fogtam a kezeimbe, s hagytam, hogy ereje folyjon ereimben. Óceán vagyok. Tűz vagyok. A tomboló Vihar vagyok." Rövid történet naivitásról, kíváncsiságról, mindent elsöprő haragról és mindarról, ami ezután történhet... 🥈 Második helyezett a BoWH 2021 Január-Februári fordulóján Egyéb kategóriában borítót készítette: @-wanderes

Én ismerem a szörnyeim. És te? Sötét belső utazás elfeledett idők szörnyeinek nyomdokában. Lesz erőd az úthoz, vagy hagyod, hogy elnyeljenek? Különálló, ám összefüggő versek sorozata lelkünk azon szegletében, hova csak kevesen merészkednek. Vajon képesek vagyunk elfogadni a bennünk lakozó gonoszt? És ami a legfontosabb: mihez kezdünk vele? Borítót készítette: @-wanderes

Versek egy élettel ezelőttről... Nem tervezem rendszeresen update-elni, néha választok majd egy morzsát a múltból, hogy megosszam azzal, aki idetéved. Régi versek: I-XV. Új versek: XVI- Borítót készítette: @-wanderes 💙

Két isten - egy Föld Két ember - egy lélek Egy lány, akiről azt hisszük átlagos Könnycseppek és nevetések A Grand Canyon születése #17 in novella (2016.9.2.) #22 in novella (2016.8.17.)

Egy vonal. Ez az, ami elválaszt két embert egymástól. Én mégis bolond módon próbáltam minden egyes találkozásunkkor átlépni ezt a vonalat.

Várlak, azzal a parányi reménnyel, hogy egy nap, majd láthatlak.