" - Könyörgöm, ne bántson - guggoltam le a földre, kezeimmel pedig eltakartam a fejemet. Könnyeim egyre jobban folytak, levegőt is alig kaptam már. - Bántani? Miről beszélsz? - kérdezte Jungkook, de amikor hozzám akart érni hangosan fel zokogtam, ezért felhagyott ezzel a mozdulatával. - Nem mondhatom el - zokogtam teljesen kétségbeesetten majd a hajamat kezdtem markolászni. " /Yaoi, tartalmazhat 16+, illetve 18+-as részeket. Mindenki saját felelősségre olvassa! A történet saját kitaláció. Minden jog fenntartva./ ✎ 𝗝𝗜𝗞𝗢𝗢𝗞 [2017.10.18 - 2018.03.24]

Csak egy rajz. Csak egy átlagos iskolai beadandónak indult az egész. Park Jimin nem hitt a varázslatokban, de amint megpillantotta gondosan megtervezett ideálját a saját osztályában, hirtelen nem tudott mit reagálni rá. Ugyanaz a nevetés, stílus, és hang, amiről mindig is álmodott. Életre kelt volna? Nem tudta becsukni a száját ahogyan az is ismeretlen, mégis olyan jól ismert fiút bámulta. Csak egy rajz? Nem ez már nem az. /Yaoi, tartalmazhat 16+, illetve 18+-as részeket. Mindenki saját felelősségre olvassa! A történet saját kitaláció. Minden jog fenntartva./ ✎ 𝗝𝗜𝗞𝗢𝗢𝗞 [2018.02.04 - 2018.07.02]

Yun egy nap arra eszmél, hogy a motoros banda, amiben eddig élt, egyszerűen felteszi őt egy fogadásra. Bár utálta azt az életet, mégis rosszul esik neki, hogy ennyit jelent a közösségnek, hogy így kezelik. A lány, a fogadás elvesztése miatt arra kényszerül, hogy a másik bandával menjen, ugyanis megnyerték őt a főnöknek. Yun arra számít, hogy újból egy agyontetovált, bűn ronda, alkohol és cigarettaszagú vénember kezei közé kerül. Nem is mutat semmi érzelmet, csupán belül forrong, ám amikor meglátja új tulajdonosát, képtelen nem leejteni az állát. -"Ő az új gazdád, Kim Taehyung."

Sok barátom volt, a szüleimmel jól kijöttem és volt egy szerelmem is. De egyvalamit senki nem tudott... hogy valami nincs rendben velem. Amiket néha kívánok, a vízióim, az álmaim, a tetteim... nem voltak normálisak és ezt a szüleimen kívül senki nem tudta és ez így volt jól. Aztán megjelent Ő. A neve Park Jimin, és felforgatta az egész életemet és mindent tönkre tett! Vagy megjavított?

Egy vonal. Ez az, ami elválaszt két embert egymástól. Én mégis bolond módon próbáltam minden egyes találkozásunkkor átlépni ezt a vonalat.

Először néztem őt a rajongói közt, a nézőtérről. Eddig mindig a hangfalak mögött voltam. Most, ilyen messzeségből sokkal elérhetetlenebbnek tűnt.

Várlak, azzal a parányi reménnyel, hogy egy nap, majd láthatlak.