Megtanultam, hogy a harcot hideg fejjel kell vívni, a mágiát pedig fegyelemmel kell uralni, a rumot meg üvegből kell inni. Elhittem a mesterem minden szavát a világról, de későn eszméltem rá, hogy a tanításai édesebbek voltak a méznél, és gyilkosabbak az acélnál. Semmi sem az, aminek látszik. Hosszú évekig csak küzdöttem, miközben a világ sebesen folyt el mellettem. Felkészültem egy olyan harcra, ami nem is rólam szólt. Aztán jött a szerelem, és minden megváltozott. Meddig lehet tűrni a fájdalmat? Mikor jön el a pillanat, amikor az ember a kést választja a társa helyett? Minden útnak van egy leágazása, de ha egyszer ráléptél, már sosem térhetsz vissza. A kérdés csak az, lesz-e valaki, aki elvezet a végsőkig, vagy egyedül kell végignéznem az egészet egy üveg rummal a kezemben? *** 2026. 03. 26. - A borítót Canva + PhotoScape X + AI kombóval készítettem!

Unatkozásaim tárháza. Egy aprócska kis válogatás, amiben minden rövid írásom, novellám és egyéb benne lesz. :) * * * A borítót Pinterest + Canva + PhotoScape X segítségével készítettem.

Azt mondják, mindenki a saját démonával táncol egy véget nem érő ritmusra. Én az enyémbe beleszerettem. Azt hittem, angyal. Tévedtem.

Sorinne Mallory, a festőnek készülő lány éjszakánként sohasem álmodott, de a tizenhetedik születésnapján ez megváltozik, és jelenetek bontakoznak ki előtte a régmúltból. Szeptembertől az a srác, aki évekig észre sem vette, hirtelen közeledni kezd felé. És az új osztálytárs is furcsán viselkedik. A szakadt lány a metró aluljáróban pedig pont úgy néz ki, mint Sorinne. És ha mindez még nem lenne elég, egy árny is feltűnik néha a tükörben, hogy érthetetlen jeleket mázgáljon az üvegre... Lehet, hogy Sorinne megőrült. Vagy talán mégsem. Lehet, hogy mindez összefügg.

Soren Mallory, a festőnek készülő meleg fiú éjszakánként sohasem álmodott, de a tizenhetedik születésnapján ez megváltozik, és jelenetek bontakoznak ki előtte a régmúltból. Szeptembertől az a srác, aki évekig észre sem vette, hirtelen közeledni kezd felé. És az új osztálytárs is furcsán viselkedik. A szakadt srác a metró aluljáróban pedig pont úgy néz ki, mint Soren. És ha mindez még nem lenne elég, egy árny is feltűnik néha a tükörben, hogy érthetetlen jeleket mázgáljon az üvegre... Lehet, hogy Soren megőrült. Vagy talán mégsem. Lehet, hogy mindez összefügg.

Eme kisregény sorozat harmadik kötete leginkább az előző kötetben kialakult konfliktus helyzetre hegyezőik ki, vajon mi történik antihőseinkkel? Vajon a kötet végével milyen hatalmas történések veszik kezdetét melyet a következő kötetek végig a vállukon hordanak majd? Ha érdekel mi lesz a sorsa a két földrésznek és annak lakóinak olvassátok szeretettel és a következő kötetben még érdekesebb szálak fognak kibontakozni. Előző köteteim elérése: 1. kötet: https://www.wattpad.com/story/319683567-zephyr-kr%C3%B3nik%C3%A1i-a-kezdet 2. kötet: https://www.wattpad.com/story/321097019-zephyr-kr%C3%B3nik%C3%A1i-testv%C3%A9ris%C3%A9g

Valami megváltozott. De mi? Rin teljesen összezavarodottan keresi fel Kagomét, hogy segítsen neki kibogozni a kusza szálakat, hogy mitől ver hevesebben a szíve. Talán beteg?

A Jégvidéken, a Nagy földrész keleti felén, uralkodik egy család: a Wyvern. Sok más nemesi családhoz hasonlóan itt is meg van a rend. A férfiak mind tigrisek, a nők pedig énekesmadarak. Azonban van egy kivétel: Gersey. A férfi se nem madár, se nem szarvas, de legfőképpen nem tigris. Hanem kígyó. Az emberek épp ezért gyűlölik. Testvérei tizennégy éves korában üldözik el végleg otthonából. Onnantól kezdődik a kígyó izgalmakkal teli, ugyanakkor tragikus élete. Rátalál a szerelem is, és sorsa egy ponton örökre összeforr unokahúga keserves életével. Az örökké őt kisértő kérdés így megválaszolásra kerülhet: miért nem mentette meg a lányt akkor? Vajon Gersey hogyan menti meg a szerelmét? És miért nem halt meg azon a bizonyos napon? Elfeledett Entitások 2.

A Jégvidéken, a Nagy Földrész keleti felén, uralkodik egy család: a Wyvern. Sok más nemesi családhoz hasonlóan itt is meg van a rend. A férfiak mind tigrisek, a nők pedig énekesmadarak. Azonban van egy kivétel: Aysa. A lány se nem macska, se nem szarvas, de legfőképpen nem madár. Hanem róka. Az emberek épp ezért gyűlölik. Ha ez nem lenne elég, a lány még vak is. Egyedül a nagybátyja szereti őt, ezért fogadja fel unokahúga mellé a feltörekvő szellemű Tadeuszt, hogy védje meg a vak rókalányt. Azonban senki sem az, akinek látszik. Vajon Tadeusz meg tudja védeni az elátkozott rókát a saját apjától? Vagy csődöt mond a fiú, ahogy az egész életében tette? Elfeledett Entitások 1.