A történet írónője: Darklady94 Facebook: https://www.facebook.com/Darklady94-185472158316232/ Néhány részben előfordulhat 18+ tartalom! Figyelmeztetések: idegen nyelvi elemek, Kínzás, Lemon, Nemi erőszak, Spoiler, Szereplő halála, Trágár beszéd Minden jog fenntartva! Elért helyezések: #1 - Testvér #1 - Álom #9 - Akció #7 - Anime #5 - Dráma #3 - Naruto

A főszereplő Sakura Haruno. A történet onnan folytatódik hogy Sasuke már megalapította a HEBI-t. Ezalatt eltelik pár év és Sakura olyan erő birtokába jut, amire még az Akatsuki is felfigyel. Ha már egy valakinek elnyeri a tetszését a történet már boldog lennék. :D SakuIta / SakuSasu / "- Mi a fene bajod van?- néztem rá gyilkos tekintettel. - Azért viszem el a balhét helyetted, hogy te elmond másoknak az igazat???- sziszegte. Elfordítottam a tekintetem. Nem akartam látni a dühös arcát- Nézz rám mikor hozzád beszélek!- emelte fel a hangját és az arcomat az államnál fogva felé fordította- Legalább egy köszönömöt megérdemelnék! Vagy nem is tudom! Lehet én vagyok rosszul beállítva, de te rontottad el a küldetést, nem én! Mégis úgy viselkedsz mintha én tehetnék mindenről!- lassan már üvöltött. Még jó hogy hangszigetelt a terem. - Mert te is tehetsz!- üvöltöttem én is- Ha nem vittél volna magaddal, akkor nem kellett volna látnom ahogy azt a szegény fiút megkötözitek mint egy állatot! Vagy menjünk még régebbre! Ha megöltél volna akkor, amikor felajánlottad, hogy csatlakozzak nem lenne ennyi gondod velem!- ordítottam összeszorított szemmel. A könnytől már homályosan láttam. Szánakozva nézett rám, amitől még dühösebb lettem- Miért vállaltad át a felelőséget, ha ennyi gondot okozok neked? Ha Pein megölt volna akkor nem lenne semmi gondod!- néztem dühösen a fekete szemekbe. Gyengéden letörölt egy könnycseppet az arcomról."

Beismeri vagy sem Sasuke a vezeklése alatt sokat gondolt arra, hogy milyen is lenne, ha visszatérne Konohába. Az álmaiban ilyenkor az első dolog amit látott az Naruto narancssárga felsője és Sakura rózsaszín haja. Igazából rengetegszer elképzelte ezt a helyzetet, de egyszer sem ÍGY...