"- Van olyan, mikor rossz emberbe szeretünk bele." (hyungwonho!au)

Az emberi elme megfejthetetlen villanásairól. ❝Egészen olyan volt, mintha Jungkook fülei közé éppen a végtelenül sötét világűr próbálná befészkelni magát.❞ [FIGYELEM¡! A történetben erőszak, szexuális/felnőtt tartalom is található!]

"- Azért élünk, hogy meghaljunk? - tudakolom egy kis idő múlva a semmiből. Jungkook értetlenül szegezi rám tekintetét. - Hogy? - kérdez vissza. - Azért élünk, hogy meghaljunk? - ismétlem meg a kérdést, immáron Jungkook lelki tükrében keresve a feleletet. Mikor a faggatózásomra egyhangú csend válaszol, kinyújtóztatom az eddig törökülésbe feszített lábaim, majd a kényelmetlen fapadlóról feltápászkodva az ajtó felé veszem az irányt. - Még egy sima kérdésre sem tud válaszolni, barom - morgom magam elé, kellően ügyelve rá, hogy hallja. Lezártnak tekinteném a beszélgetésnek aligha nevezhető szóváltást, de mielőtt még kiléphetnék a szobából, Jungkook megszólal. - Azért élünk, hogy megismerjük, miért érdemes meghalnunk."

" - Mi mást adhatnék neked, a figyelmemen és a szeretetemen kívül?" (wonhyuk/hyunghyuk)

"Elege volt. Félt a reggeltől, hogy ha újra eljön, V ismét kifogásokat keres. Ezzel tovább taszítva a sötétben. " "Az ő történetük csak két szív egy befőttes üvegben. " /vkook/ /üvegszilánkok 2.évad/

"Ma is, mint mindig tökéletesen néztél ki, de a mosoly amit nekem címeztél, mindennél szebb volt." //showhyuk//

"Ha nem itt, akkor egy űrállomáson találkoztak volna."

"Lépj túl önmagadon, és hagyd, hogy a drogok megöljenek."

"- Semmilyen drog nem adja meg azt a valóságot, amit te tudnál nekem adni." //Wires 2.évad//

"- Csak arra kérlek, hogy ha felhívlak begyógyszerezve és halál részegen, gyere értem, akárhol is vagyok." /jookyun/ /Wires alternative/