"Karjait a derekam köré kulcsolva a testéhez láncolt. Ajkaival a nyakamra bukott, miközben ujjaival a csípőmbe mart. - Elegem van belőled, érted? Elmosolyodtam, hagytam, hogy a lágy esti szellő kifújja a szememből a hajtincseket. Mérges voltam és elkeseredett, de ő mellettem volt. Halkan felkuncogtam és ujjaimat az övére simítva hagytam, hogy édes ajkaival tovább csókolgasson. - Értem - susogtam lehunyt szemekkel. - Nekem is elegem van belőled. " Első szabály: Tartsd magad távol a bajtól. Második szabály: Kerüld el a fiúkat. Harmadik szabály: Szegd meg az előző kettőt. Abigail Gilbert élete ebben a ritmusban telt, szülei óvószavaira gondolván tartotta is magát ezekhez, ám az élet nem egészen így tervezte el a sorsát. Mikor is egy matek óra alkalmával rajtakapják egy csaláson. A büntetése egyszerű: rendbe kell hoznia a pincében lejlő káoszt, amit a hosszú évek maguk mögött hagytak. Első hallásra nem is olyan rossz alku, de mikor belép a sötétkamrában, nem egészen találta magát egyedül. Egy fiú és egy gyilkosság teljesen felkavarja az ő és a gimnázium életét.

A Jégvidéken, a Nagy Földrész keleti felén, uralkodik egy család: a Wyvern. Sok más nemesi családhoz hasonlóan itt is meg van a rend. A férfiak mind tigrisek, a nők pedig énekesmadarak. Azonban van egy kivétel: Aysa. A lány se nem macska, se nem szarvas, de legfőképpen nem madár. Hanem róka. Az emberek épp ezért gyűlölik. Ha ez nem lenne elég, a lány még vak is. Egyedül a nagybátyja szereti őt, ezért fogadja fel unokahúga mellé a feltörekvő szellemű Tadeuszt, hogy védje meg a vak rókalányt. Azonban senki sem az, akinek látszik. Vajon Tadeusz meg tudja védeni az elátkozott rókát a saját apjától? Vagy csődöt mond a fiú, ahogy az egész életében tette? Elfeledett Entitások 1.