Egoista. De önzetlen. Undorítóan magabiztos. És amit a legjobban utálok, hogy marhára helyes.

Zoe és az új kissé csonka családja Kaliforniába költözik. Na és ki nem találjátok kivel találkozik az oviban? Hát persze hogy Cameronnal. Na de itt hogy folytatódnak a dolgok és hogy bónyolódik Zoe családjával a helyzet?

- Cameron, te részeg vagy. - löktem el magamtól a fiút, aki alig akart elengedni. - Ne hülyéskedj már! - legyintett. - Alig ittam valamit. - Az a valami elég jól hatott. - nevettem el magam kínomban. - Jobb lesz, ha most megyek. - Bella, ne csináld már. Szülinapom van, bulizzunk egy jót. - azzal megfogta a kezemet és a táncoló emberek közé húzott. - Cameron... Én nem tudok táncolni. - hajtottam le fejemet. Két ujjával az állam alá nyúl, majd felemelte a fejemet, hogy a szemébe nézhessek. Egyre közelebb volt az arcunk egymáshoz, már azt hittem, hogy meg fog csókolni, de nem tette. A szívem egyre hevesebbem vert, és szinte az egész testem remegett. Megrémített, hogy ilyen érzéseket vált ki belőlem ez a fiú. A fülemhez hajolt, majd belesúgott. - Nem gond Hercegnő... én sem. - elhúzódott tőlem, majd kezeivel átkarolta a derekamat. Az egész testem megfeszült az érintése miatt. - Engedd el magad. - suttogta. Átkaroltam a nyakát, fejemet a mellkasára hajtottam, és a zene ütemére ringatóztunk. Elmondhatatlanul jó érzés volt a karjai között lenni. Mintha, hallotta volna gondolataimat, erősebben szorított magához. - Szeretlek. - mormolta a hajamba. Lefagytam. Most komolyan ezt mondta? Biztos csak a pia beszél belőle. - Részeg vagy. - mondtam neki. - Lehetséges, de akkor is szeretlek. - mondta most már a szemembe nézve. Hirtelen ötlettől vezérelve szorosan magamhoz húztam. - Én is Cameron...Én is. - suttogtam, olyan halkan, hogy ne hallja meg. ©magdatunde,2016

[ 𝟐𝟎𝟏𝟔.𝟎𝟔.𝟏𝟔 - 𝟐𝟎𝟏𝟕.𝟎𝟕.𝟎𝟏 ] • 🏆 ; 23+ • r a n k s ✨ ⤷ 2018.11.16 - #1 hungarian ⤷ 2018.12.24 - #5 magcon ⤷ 2019.01.01 - #4 magcon ⤷ 2019.02.06. - #3 magcon

- Szeretem, de félek, hogy pofára esek... - Az emberek követnek el hibákat és azokból tanulnak. De ha nem szegsz meg szabályokat, akkor nem élsz. Valld be magadnak, hogy szereted, ne állíts falat közétek. Élj és vessz el benne... FIGYELEM! A történet trágár szavakat és 16+ részeket is tartalmaz! 2017.III.6 #12 IN FANFICTION 2017.IV.10 #10 IN FANFICTION

Cathlyn Los Angeles-be költözik, hogy azt csinalja amit szeretne és amihez ért. Azonban végül csak egy szar állást talál. A legjobb barátnője ráveszi keressen egy fotós állást. Végul Cathlyn követi álmait és munkát vállal fotósként egy igazán jó csapatnál, a Magconnál....A többit majd megtudjátok. Kellemes olvasást

Többszörös első helyezés fanfiction kategóriában.✔ "-De... -Nincs de. Szerettük egymást nem? -De igen.-húztam magamhoz közelebb.-Most is szeretlek. Mindennél jobban." Korábbi cím: Messenger Messages[C.D.] 1.évad befejezve:2016.11.18. Utolsó évad befejezve: 2017.01.08. |•Minden jog fenntartva•| 2016.11.29. #9 in fanfiction 2016.12.04. #4 in fanfiction 2016.12.14 #2 in fanfiction 2016.12.20,2017.01.10,2017.03.24-25. #1 in fanfiction 2018.08.05. #1 in message ©2016 @merci0233,Wattpad

"-Kérdezhetek valamit?-kérdezte. -Már megtetted.-mondom. -Ugh! Valami másat.-sóhajtott. -Nem. -Tehát...um...Emmy... -Mond már ki! -Lennél a..." ⚠️trágár szavak⚠️

Ariana Hamilton vagyok 16 éves. Kanadában lakok és egy nagyon jó baráti társaságnak lehetek része. 5 lány, 5 fiú. Kalandos, esemény dús az élet de néga van hogy egy álom az egész... de aztán felébredünk és megoldjuk a problémákat. A képzelet csodákra képes.... 2018. Május 12.: 3. life.

"Reménnyel telve, szinte vágyakozva nézett rám, amitől jól eső borzongás futott végig az egész testemen. Még közelebb lépett, majd egyik kezét lassan felemelve végigsimított az arcomon, majd megállapodott rajta. Átadtam magamat a megnyugtató érzésnek, és a fejemet kicsit megdöntve belesimult az arcom a tenyerébe. Jól hallhatóan felsóhajtott, ami egy kicsit visszarántott a valóságba. - Nem tehetjük ezt Cameron. - suttogtam lemondóan, és próbáltam elhúzódni tőle, de Ő nem engedte. Az fejemet még mindig tartotta, ám most a másik kezét felemelve két keze közé fogta az arcomat. - Mags, ne csináld ezt. Hiszen az előbb vallottad be, hogy nem vagyok közömbös számodra. Egyáltalán nem. - jelent meg a csibészes mosolya az arcán, ami megdobogtatta a szívemet. - Mindez mit sem számít. - ráztam a fejemet. - Már hogy ne számítana? - kérdezte felkiáltva. - Csak ez az, ami számít. - egyre közelebb hajolt felém. - Semmi más. - suttogta az ajkaimra, amitől pedig teljesen elvesztem. - Sofia. - adtam hangot aggodalmamnak, mire csak megrázta a fejét. - Nem számít. - és amint ezt kimondta, abban a pillanatban lecsapott az ajkaimra."