"(...)Semmi nem számított, csak érintése a karomon, lassú, egyenletes szuszogása a fülemnél és önmagában az a tény, hogy ez a lány velem volt, itt és most. Mélyet sóhajtott. - Úgy érzem magam melletted, mint egy megszelídített vadállat. - mondta nagyon halkan. Pár másodpercnyi csend után folytatta: - „De ha megszelídítesz, szükségünk lesz egymásra. Egyetlen leszel számomra a világon. És én is egyetlen leszek a te számodra..." Lágy, tiszta hangja belehasított a csendbe és megtöltötte az éjszakát, bármilyen halkan is idézett A kis hercegből. A mögöttes jelentés egyértelmű volt, tudtam, hogy mit akar velük mondani. Éreztem annak a súlyát, hogy megbízik bennem, csak azt nem tudtam, hogy el fogom-e bírni ezt a súlyt. Akkor még nem tudtam..."

"-Basszus-néztem fel rá.-Miért csinálod ezt? -Mit?-mosolygott rám aranyosan. -Ezt-tártam szét a karjaimat.-Miért segítesz ennyit? -Mert fontos vagy nekem-mondta a szemembe nézve és egy kissé közelebb hajolt hozzám.-Mert nem bírom elviselni ha nem vagy boldog. A szívem eszeveszett tempóba kezdett kalimpálni a mellkasomban, a szám kiszáradt és a gyomromban egy egész állatkert kelt életre. Megszakította a szemkontaktust és levezette a tekintetét a számra. Benedvesítette az ajkait, amik aztán szét nyíltak. Nyeltem egyet. Basszus ha most megcsókol én esküszöm elájulok." ~Kezdés: 2017.04.03. ~Minden szerzői jog fenntartva!

Clarke Griffin élete fenekestül felfordul, amikor édesanyja új pasija, és annak lánya beköltözik hozzájuk. Lexa a visszahúzódó, ártatlan lány, aki teljes szívéből utálja a majdnem mostohatesóját. Clarke ugyanígy érez, azonban ahogy jobban összeszoknak kiderül, hogy talán nem is különböznek annyira, mint azt előzőleg gondolták volna, illetve, hogy talán, de csak talán, a szeretet nem is olyan nagy gyengeség. Vigyázat, a történet lányxlány párosítást tartalmaz, ha ez téged zavar, kérlek ne olvasd tovább!